Kelemen Hunor szerint nem bírálni kell Orbán Viktor miniszterelnököt, hanem lemásolni, amit tesz. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Tabuk nélkül a román-magyar párbeszédről címmel tartott előadást Sepsiszentgyörgyön a hét végén szervezett román-magyar ifjúsági találkozón. Szavait a Krónika napilap idézte hétfői számában.
Kelemen Hunor egy román résztvevő kérdésére válaszolva fejtette ki, hogy Romániának változtatnia kellene a költségvetési gyakorlatán, hogy olyan – a magyarországiakhoz hasonló – programokat vezethessen be, amelyek a demográfiai mutatók javítását tűzik ki célul.
“Nem bírálni kell Orbán Viktort, hanem lemásolni. A románok is megtehetnék a határokon túl élő román közösségekért, amit a magyar kormány tesz a határokon túl élő magyarokért. Mi a saját bőrünkön érezzük, milyen, amikor a magyar kormány kiáll mellettünk. A támogatások, a befektetések Romániába érkeznek, itt maradnak, és ez nemcsak a magyaroknak jó, hanem mindenkinek. Erre azért van szükség, mert Bukarestből nem érkezik elegendő pénz” – idézte a Krónika Kelemen Hunort.
Az RMDSZ elnöke előadásában kifejtette, az elmúlt harminc évben a bizalom nem erősödött a magyarok és a románok között. Szerinte a magyarság képviselete is felelős abban, hogy nem tudta elég jól elmagyarázni a közösség dolgait a többségnek, de a felelősség nem egyenlően oszlik meg. A többségnek van ugyanis eszköze és ereje, hogy megoldja a gondokat.
Kelemen Hunor elmondta: a románok azt hiszik, amikor a magyarok az anyanyelv- és szimbólumhasználat jogát kérik, valamit el akarnak venni tőlük, miközben a magyarság azt érzi, a többség asszimilációra törekszik. “Mi nem akarunk egy más országot, Romániából akarunk jobbat, ezt együtt kell megépíteni” – jelentette ki az RMDSZ elnöke. Szerinte ha helyreállna a bizalom az állam és az állampolgárok között, a magyarság is az ország építésére tudná fordítani azt az energiát, amit jelenleg az identitás, a nyelv és a kultúra megőrzésére fordít.
A sepsiszentgyörgyi rendezvényt a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért), a Romániai Ifjúsági Tanács (CTR) és az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (DRI) szervezte azzal a céllal, hogy a különböző megyékből érkező ifjúsági vezetők testközelből megismerkedjenek az erdélyi magyarok problémáival, és ezáltal nyitottabbá váljanak a kisebbségi kérdés megértésére.
MTI