Szászrégen.ro hírek és információk a városból
Related Articles
Az úz-völgyi katonatemetőben zajló építkezések leállítására szólította fel csütörtökön a szakhatóságokat az RMDSZ. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök a dormánfalviak által tervezett avatási ünnepség elhalasztását kérte a Bákó megyei prefektustól és a község önkormányzatától. Mint korábban írtuk, a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata román katonasírok parcelláját hozta létre a Székelyföld keleti határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye-telep magyar katonai temetőjében anélkül, hogy engedélyt kért volna a temetőt fenntartó és gondozó Csíkszentmárton önkormányzatától. Az önkormányzat május 17-én készül felavatni az első és második világháborúban elesett román katonák emlékhelyét a magyar katonatemetőben. Az előkészületek részeként 52 betonkeresztet és egy szintén betonból öntött, nagyméretű ortodox keresztet állítottak a temetőben.
Törvénytelenek az építkezések Az RMDSZ vezetői csütörtökön levélben szólították fel a román szakhatóságokat az építkezések leállítására. A Kelemen Hunor szövetségi elnök, Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető és Tánczos Barna szenátusi háznagy által aláírt levélben rámutatnak: a magyar katonatemetőben nyugvó katonák sírjaira emelt betonkeresztek és emlékmű törvényellenesen épültek.
A felszólító levélről Korodi Atila elmondta: ebben leszögezik, hogy a temető úgynevezett felújítása ellentmond a román törvényeknek és a katonasírokra vonatkozó, Románia által elfogadott nemzetközi egyezményeknek. „Mi több, az eljárás és a már elkészült építmények teljesen figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a temető területe Csíkszentmárton község tulajdonában van, így Dormánfalva község a tulajdonjog súlyos megszegése által építette fel a betonkereszteket” – idézte a politikust az RMDSZ csütörtöki hírlevele. A levélben kifejtik azt is, hogy a tulajdonjog hiányában Dormánfalva törvénytelenül költött el közpénzt a már említett emlékművek felépítésére, valamint szintén törvénytelenül hirdette meg a közbeszerzést és vezette le az építkezéseket. Az aláírók a levelet a védelmi, belügyi, közigazgatási és a művelődési miniszterhez, Hargita és Bákó megye prefektusához, az Országos Közbeszerzési Hatóság, az Országos Építkezési Felügyelet és a Számvevőszék vezetőihez juttatták el, felkérve őket, hogy állítsák le az építkezést, amíg tisztázódik a helyzet, ezáltal megelőzve az etnikai feszültséget. Az RMDSZ politikusai szerint a magyar katonai sírokra épített, román katonáknak emléket állító betonkeresztek konfliktust gerjesztenek a román és a magyar közösségek között, hiszen – ahogyan a levélben is fogalmaznak – „mindenkinek joga van emlékhelyet állítani és megemlékezni, azonban határozott meggyőződésünk, hogy egyetlen emlékhely-állítás vagy megemlékezés sem sértheti egy közösség érzékenységét és méltóságát.” Úz-völgye a Keleti Kárpátok egyik legkevésbé ismert átjárója az Ojtozi és a Gyimesi-szorosok között, de a két világháború egyik legvéresebb csataterei közé is tartozik magyar viszonylatban. Többségében ezeknek a harci cselekményeknek a magyar hősi halottai nyugszanak az úz-völgyi hősi temetőben (ahol most éppen egy román parcellát alakítanak ki), amelyet még az első világháború ütközetei közepette hoztak létre az itt harcoló osztrák-magyar katonai alakulatok. Nagy József történésszel interjút készítettünk az Úz-völgyi harcokat és azokat a történelmi eseményeket, amelyek nyomot hagytak a kollektív emlékezetben. „Kegyeletsértés és hatalomfitogtatás” Korodi Attila elmondta, hogy az 1968-as megyésítési törvény továbbra is Csíkszentmárton községhez sorolta Úzvölgye-telepet. A határvita onnan ered, hogy a Bákó megyei Dormánfalva község a két megye kataszteri hivatalának vezetői közötti 2001-es egyezségre hivatkozik, amelyet semmilyen más hivatal nem erősítette meg, ezáltal saját magának követeli a települést, míg Csíkszentmárton tulajdonjogát egy 2010-es kormányhatározat is megerősíti. „A betonkeresztek felállítása egyértelműen kegyeletsértés és hatalomfitogtatás. Meg lehetett volna találni a megoldást a román katonák emlékművére úgy, hogy az ne sértse a magyar katonák emlékét és a magyar közösség becsületét. Éppen ezért a helyzet inkább a magyar kegyeleti hely meggyalázásának, a magyar közösség ellen szervezett akciónak tűnik” – fogalmazott Korodi Attila. Tanácskoztak Csíkszentmártonban Szerdán Hargita Megye Tanácsa elnökének, Borboly Csabának a kezdeményezésére megbeszélést tartottak az úz-völgyi helyzetről Csíkszentmártonban. Korodi Attila képviselő, a megyei tanács RMDSZ-es frakciójának tagjai, Gergely András, Csíkszentmárton és György József, Csíkszentgyörgy polgármesterei mellett sok érdeklődő jelent meg Hargita és Kovászna megyéből. Hargita Megye Tanácsa sajtóirodájának csütörtöki tájékoztatása szerint a megbeszélésen Borboly ismertette a két vitás helyzetet: a dormánfalviak által épített keresztek kérdését, illetve a határvitát a két megye között. A politikust arra kért mindenkit, hogy ezt a helyzetet ne használja feszültségkeltésre, bűnbak keresésére.
„Ne kapjunk a lehetőségen, hogy hibást keressünk és ostorozzuk, akit úgy gondolunk, hogy hibásnak kiálthatunk ki. Ugyanakkor javasolom, hogy mindenki – akár magánszemélyként is – forduljon a hivatalos szervekhez, hiszen egy törvénytelenséggel állunk szemben. Számvevőszékhez, Építkezési Felügyelethez, a Bákó Megyei Prefektusi Hivatalhoz, illetve a Bákó megyei rendőrséghez bárki tehet le panaszt kegyeletsértés okán, illetve a temető esetében közpénz jogszerűtlen vagy felelőtlen felhasználásának gyanújával” – részletezte Borboly. A tanácselnök elmondta, levélben fogja kérni a Bákó megyei Prefektusi Hivatalt, valamint Dormánfalva önkormányzatát, hogy a május 17-re tervezett ünnepséget halasszák el mindaddig, amíg nem tisztázódik a helyzet. Ha mégis megtartják, a Hargita megyeiek szervezetten vesznek részt az eseményen, a békés együttélés jegyében. Rendeznék a határvitát A határvita kérdésében a tanácselnök mindenki segítségére számít, Hargita Megye Tanácsa évekkel ezelőtt megpróbálta rendezni ezt a kérdést, de a Hargita Megyei Prefektusi Hivatalnál elakadt az ügy. Most újra kezdeményezték – a csíkszentmártoni önkormányzattal – ennek újrafelvételét, ehhez azonban mind a Hargita megyei, mind a Bákó megyei prefektusi hivatalnak ki kell neveznie tagokat a bizottságba, amely a helyszínen végzi majd a munkát és elkészíti a jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvet később a közigazgatási bíróságon támadhatja meg az, aki nem fogadja el a megjelölt határt. A két település – Dormánfalva és Csíkszentmárton – határa egyben a két megye határa is. Botboly Csaba ugyanakkor azt kéri: akinek birtokában olyan iratok vannak, melyek segíthetik ezt a – később akár bírósági úton is zajló – ügyet, juttassák el azt számára.
A jelenlevők egyetértettek, hogy nem elég közösségi médiában „szájkaratézni” és várni a megoldást a politikusoktól. A civilek együttműködésére is szükség van, azaz úgymond „házi feladatba” megfogalmazódott: 1. a panasztevés illetékes hatóságoknál a temetőben történt építkezés kapcsán, 2. ha nem a dormánfalviak nem halasztják el az ünnepséget, a Hargita megyeiek békés szándékkal vesznek részt rajta, 3. iratokkal, dokumentumokkal segítik a megyei tanács munkáját. A jelenlevők egyetértettek abban is, hogy provokációra nincs szükség, a békés megoldás jelenthet megoldást mindenki számára. Megfogalmazódott az is, hogy fontos a román sajtó objektív tájékoztatása is, hiszen az lehet az uszítás megelőzésének egyik legjobb módszere – közölte Hargita Megye Tanácsának. – a Maszol.ro portálról
