Szászrégen.ro hírek és információk a városból
Related Articles
Huszonötezer euró kártérítés kifizetésére kötelezte a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság a román államot a római katolikus egyház javára amiatt, hogy nem szolgáltatta vissza a gyulafehérvári érsekségnek a Batthyáneumot. A Batthyány Ignác erdélyi katolikus püspök által a 18. században alapított, páratlan értékű könyvtárnak és tudományos gyűjteménynek otthont adó épület restitúciójáról 1998-ban született kormányrendelet, ám a jelenleg is hatalmon lévő román Szociáldemokrata Párt (PSD) keresete nyomán a hazai igazságszolgáltatás megvétózta az ingatlan tulajdonba helyezését.
Közel másfél évtizedes, a hazai bíróságokon végbement jogi huzavona után az Európai Emberjogi Bíróság részigazságot szolgáltatott a gyulafehérvári Batthyáneum restitúciója ügyében. A strasbourgi igazságszolgáltatási fórum kedden kihirdetett ítéletében kimondta, hogy a román állam áthágta az Emberi Jogok Európai Egyezményének a tulajdonjog védelméről szóló előírásait, amikor megakadályozta a 18. században alapított könyvtárnak és csillagvizsgáló intézetnek otthont adó épületnek a római katolikus egyház javára történő visszaszolgáltatását. Az európai bíróság értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az elmúlt tizennégy évben – amely időszak alatt az egyház különböző jogi fórumokon igyekezett elérni a gyulafehérvári ingatlan restitúciójáról szóló bukaresti kormányrendelet gyakorlatba ültetését – a román hatóságok egyetlen döntésükről sem tájékoztatták az ügyben a gyulafehérvári római katolikus érsekséget.
A strasbourgi igazságszolgáltatási fórum megítélése szerint a restitúció halogatása megengedhetetlen egy történelmi és kulturális szempontból nagy értéket képviselő épületegyüttes esetében, mint amilyen a Batthyáneum. Emiatt az emberjogi bíróság tizenötezer euró erkölcsi kártérítésre kötelezte a római katolikus egyház javára a román államot, amelynek ezzel egy időben további tízezer eurós perköltséget is meg kell térítenie a gyulafehérvári érsekségnek.
A Batthány Ignác erdélyi katolikus püspök által 1798-ban alapított, páratlan könyvállománnyal ellátott gyulafehérvári tékáért és annak patinás épületéért a ’89-es rendszerváltás óta küzd az egyház. A Batthyáneumot 1998-ban szolgáltatta vissza az akkori Isărescu-kormány a római katolikus érsekségnek 13-as számú rendelete alapján, amelyben döntött egyúttal számos más, a romániai nemzeti kisebbségeket megillető vagyon restitúciójáról is. A 2000-ben hatalomra lépett, jelenleg is kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) jogelődje, a PDSR azonban minden áron igyekezett megakadályozni, hogy a kommunizmus idején elkobzott és államosított épületegyüttes tulajdonjoga visszakerüljön az egyházhoz, és bíróságon megtámadta a kormányrendeletet. A balliberális alakulat abba kapaszkodott, hogy Batthyány Ignác püspök a 18. században egyházának és Erdélynek adományozta az általa alapított, páratlan könyvállománnyal ellátott könyvtárat – ebből a szociáldemokraták arra következtettek, hogy az ingatlan a román államot illeti, hiszen Erdély is Romániához tartozik. Alap- és másodfokon a gyulafehérvári bíróság, majd a megyei törvényszék elutasította a PSD keresetét, sőt időközben az alkotmánybíróság is törvényesnek ítélte az egyházi ingatlan visszaszolgáltatását.
Ennek ellenére 2003 októberében a gyulafehérvári táblabíróság megszűntette a korábbi ítéleteket, egyúttal semmisnek nyilvánította a visszaszolgáltatásról szóló kormányrendeletet. Emiatt a katolikus egyház még abban az évben Strasbourghoz fordult. Az európai bíróságnak a Batthyáneum ügyében hozott ítélete a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületének visszaállamosításáról szóló bírósági határozat ismeretében különös jelentőséggel bír, hiszen számon kéri a román államon a visszaszolgáltatás elmaradását.
http://www.romkat.ro/hu/node/3681#sthash.hAHGhjqa.dpuf
