Szászrégen.ro hírek és információk a városból
Related Articles
DR. URMÁNCZY NÁNDOR (1868 Maroshévíz -1940 Maroshévíz), politikus, országgyűlési képviselő, író[1]
Élete és munkásságáról röviden
Urmánczy Nándor 1868. október 1-én született Topliczán, a mai Maroshévízen.Apja Urmánczy János (1805-1876), anyja Novák Mária Magdolna (1836-1900). A család hatodik gyermekeként látott napvilágot, testvérei: Anna (1836-1880), János (1849-1933), István (1851-1900), Ilona (1860-????), Jenő (1862-1886), Janka, Lenke és Jeromos (1871-1950).A 1650 körül a család, bárói rangra emelkedett, de e nemesi címmel soha nem dicsőítették magukat, címerük is a család ház egyik mellék folyosóján volt kitéve. Urmánczy Nándor középiskolai tanulmányait Brassóban végezte, majd jogot tanult Budapesten, ugyanitt szerzett jogi doktorátust 1895-ben. Ezek után Kisküküllő vármegyében volt főszolgabíró, később Maros- Torda vármegyében szolgabírói, aljegyzői, majd főszolgabírói tisztséget töltött be. Életét két fontosabb periódusra lehet osztani: – 1. 1894-1902-es korszak, amikor számos verse, novellái, dalai, elbeszélései, valamint rövidebb helytörténeti monográfiákat jelentetett meg, ez utóbbiak Szászrégen és Gyergyószentmiklós között elterülő településekről. Ebben az időszakban írásaiért, 1896-ban a „Turistaság Bajnoka” címmel tüntette ki az Erdélyi Kárpát Egyesület.
– 2. 1902-1940 korszak, ekkor politikai írásai jelentek meg főképp különböző újságokban, de ugyanakkor könyvei is láttak napvilágot. Tökéletesen beszélt és irt németül, franciául, angolul és románul. Az 1902. október 9-i országgyűlési választásokon Teleki Domokos gróffal szemben indult a szászrégeni választókerületben, és országgyűlési mandátumot nyert szabadelvű párti programjával. Az 1910-es évi választásokon Malonyvai Dezső volt az ellenjelöltje. 646-632 arányban győzött, így továbbra is ő maradt a kerület országgyűlési képviselője. Mint országgyűlési képviselő, ezt a tisztséget 16 éven át, 1902 és 1918 között töltötte be. 1917-ben önként bevonul katonának, negyvennyolc évesen a 9-es honvédhuszárok önkéntese lett, és a bukovinai fronton teljesített szolgálatot. Hősiességéért vitézségi érmet kapott, zászlósként szerelt le. 1918 novemberében Jancsó Benedekkel, Sebes Dénessel és Ugrón Gáborral közösen, Budapesten megalakították a Székely Nemzeti Tanácsot.1918 elején kormánybiztossá nevezték ki.
Az Ő kezdeményezésére készültek el a Szabadság téren az Észak, Dél, Kelet és Nyugat szobrok, amelyeket 1945 februárjában törtek szét a bevonuló orosz tankok, az Igazság Kútja mely ma is megtekinthető Budapesten. Nevéhez fűződik a Védők Ligája Szövetség alapítása, a Nemzeti Hiszekegy az ő indítványozására született, az Ereklyés Országzászló, a Honvédelmi Párt alapítása és még sok más. Ö alapitotta és épitette Maroshévizen az első Állami iskolát, mely 1896 március 2 és szeptember 1 között épült a Válya negyedben, nevéhez fűződik az első maroshévizi újság (Topliczai Hiradó, 1895), majd ennek az útóda a Maroshévízi Híradó (1911), országgyűlési hozzászólásainak és közbenjárásának köszönhetően indult be 1909. okt. 29-én a székely körvasút Szászrégen-Gyergyószentmiklós szakasza, neki és családjának köszönhetően Maroshévízen korházat alapítottak egyik házukban, ahol az orvos és asszisztensek fizetéseinek egy részét ők állták, 1902-ben testvérével újból megalakították Maroshévízen az amatőr színjátszó társulatot. 1908. október 24-én, megnősül, felesége a szatmárnémeti születésű Freund Júlia Irén lett, aki két lánnyal ajándékozta meg: Júlia és Anna. Több korabeli újság szerint korszaka (1902-1940) legkiemelkedőbb, legfontosabb politikai személye volt.
Urmánczy Nándor 22 évi kényszertávollét után jött haza Maroshévízre, 1940. október 23-án, miután Szászrégenbe a reggeli órákban megérkezett. Régenbe diadalkapu várta, száz meg száz lakos fogadta, éljenezte. Maroshévízre éjféltájt érkezett meg, de mivel nem szerette a nagy felhajtást, pompás fogadtatásokat, a családján kívül csupán öt bizalmasának jelezte jövetelét, akik a vasútállomáson várták. Szülőföldjén nyolc boldog napja volt, amely részben pótolta a 22 évnyi kényszer távollétet, örömmel kereste fel a rég nem látott rokonokat, barátokat, ismerősöket. Október 31-én a reggeli után, unokája, Urmánczy Gizella holtan találta szobájában, kedvenc karosszékében mely a Maros folyóra kitekintő ablak elött volt. Holttestét a családi kriptába helyezték örök nyugalomra. Halála megrázta a magyar politikai életet, számtalan újság, folyóirat napokig Urmánczyról, életéről, munkásságáról cikkezet. Temetésén számos képviselő, politikus, párt képviselől voltak jelen. Sírjánál József főherceg, 1940 novemberében Országzászlót avatott fel, ugyanezen a napon Maroshévíz Diszpolgárává is avatták. Halála után a maroshévízi Ereklyés Országzászló egy kis könyvet adott ki életéről, munkásságáról. 1942 decemberében az Erdélyi Férfiak Egyesülete, Urmánczy tisztelete jeléül a Margit szigeten a kedvenc padja és két fája mellett, felállítottak egy 3 x 2 x1 méteres mészkő emlékpadot. Ezt Siklódy Lőrinc készített el, a Szent Mihály templom előtti sétányon egy platán alatt E pad egyik oldalán csorgó, a másik oldalán egy kis oszlop, három mélyített domborművel, egyiken Urmánczy profilja, a másodikon az Ereklyés Országzászló előtt szónokoló Urmánczy, a harmadikon az Erdélyi Férfiak Egyesülete címere volt látható. E reliefeket Füredi Richárd készítette el. E gyönyörű emlékpadot sajnos a kommunista hatalom 1945-ben széttört. A Régeni Hirlap és több országgyülési képviselő kezdeményezésére terv született a Szabadság téren egy Urmánczy Nándor szobor felállitása, terv ami sajnosa vörös uralom 1945-ös évi területi elfoglalás miatt nem valosulhatott meg.
Jelenleg Maroshévízen a helyi cserkészcsapaton kívül semmi sem őrzi az Urmánczy nevet, sem utca, sem emlék szobor, sem disztábla nem emlékeztet a családra. Még bár a helyi Urmánczy kastélyban székelő népmúzeumban sem találni utalást e családra.
CZIRJÁK KÁROLY
