Nem akarnak a székelyek sorsára jutni a gagauzok – ismerik már a román mentalitást

A gagauzok Moldova déli részén élnek, a török nyelvcsaládhoz tartozó nyelvet beszélnek. Az ortodox vallású közösség a húsz éve alakult, mintegy 150 ezres népességű autonóm tartomány lakosságának több mint 80 százalékát teszi ki.

A tartományi tanács által kiírt népszavazáson az egyik kérdés azt firtatja, támogatnák-e a választók Moldova belépését az Európai Unióba, egy másik kérdés tanúsága szerint pedig a gagauz tartomány önrendelkezési jogát nyilvánítanák ki arra az esetre, ha Moldova elveszítené szuverenitását, azaz egyesülne Romániával. A referendumot a moldovai kormány nem ismeri el, mondván, hogy országos ügyekben nem lehet helyi népszavazást rendezni.

A tartomány vezetői inkább az orosz vámunióban, mint az Európai Unióban látnák Moldova jövőjét, és – miként az Adevarul által idézett interjúból kitűnik – aggasztja őket az is, hogy a chisinaui kormány nem utasította el hivatalosan Traian Basescu román államfőnek a két ország egyesülését szorgalmazó kijelentéseit.

„Nekünk jó memóriánk van, emlékszünk az 1918-as eseményekre. Nem szeretnénk, hogy egy szép napon a gagauz autonómia is eltűnjön, miként eltűnt a romániai magyarok autonómiája” – érvelt Formuzal arra utalva, hogy az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés autonómiát ígért Erdély nemzeti közösségeinek, amit a későbbi román alkotmányok nem szentesítettek. Basescu november végén egy interjú során kifejtette: Románia következő nagy célja az kell legyen, hogy egyesüljön a Moldovai Köztársasággal.

A Moldovai Köztársaság novemberben parafálta az Európai Unióval kötendő társulási egyezményt, a chisinaui alkotmánybíróság pedig úgy döntött, hogy az ország hivatalos nyelve a román.

(MTI)