Szászrégen.ro hírek és információk a városból
Related Articles
A virágvasárnapi barkaszentelés után immár megkezdődött a húsvétot megelőző nagyhét, amelynek napjaihoz nagyon sok ősi tavaszváró szokás kötődik. A legtöbbje még a kereszténység előtti időből származhat.
Különös nevek
A Kárpát-medencei katolikus magyarság sok településen ezt a hetet csonkahétnek is nevezi. A reformátusok bűnbánó hétnek emlegetik és ebben az időszakban minden nap, gyakran naponta kétszer mennek templomba.
A nagyhét igazi megújulás volt a magyar családok számára, lélekben és munkával is készültek a hamarosan bekövetkező nagy ünnepre. A hét első napjaiban a háziasszonyok kitakarították és kicsinosították a lakóházukat és az udvart, hogy egy újravarázsolt házban várják a feltámadás napját. Többnyire az asszonyok végezték a felújítási munkálatokat: kimeszelték a házat, betapasztották a sérüléseket a házon, ezen kívül elvégezték a szokásos házimunkákat és mostak, takarítottak. A férfiak ezalatt a szokásos tavaszi mezei munkálatokat végezték, ezen a héten ültették a mákot.
Szigorú böjt
A nagyhéten még javában tart a hamvazószerdán megkezdődött nagyböjti időszak, amikor tilos húst enni. Az utolsó héten nem, hogy enyhült volna, hanem még szigorodott az étkezési előírás a falvakban, sok idős ember, illetve azok, akik nem végeztek erős fizikai munkát, sokszor csak egyszer vettek ételt magukhoz. Főleg az idős asszonyok és férfiak böjtöltek ilyen módon.
Legfontosabb napok
A nagyhét jeles napjai nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat, ezek mindegyikéhez nagyon ősi magyar hagyományok kapcsolódnak, melyeknek nagy része a kereszténység előtti táltos világból erednek. Sok szokás nagyfokú hasonlóságot mutat a türk népek által március 21-én, a tavaszi napfordulón megtartott ősi újévi ünnepkörrel, a novruz bajramival, ahol nagy jelentőséget tulajdonítanak a természeti elemeknek, a víznek, tűznek. A magyar hagyományban nagypéntek a vízzel, míg nagyszombat az ősi tűztisztelettel kapcsolatos szokásokat őrizte meg, igaz, már keresztény köntösben.
