Szászrégen.ro hírek és információk a városból
Related Articles
A boszniai piramisok rovásjelei címmel tart előadást a rovásírás kutatásáért, oktatásért és nevelésért a Székely Nemzeti Tanács által Gábor Áron-díjjal kitüntetett Szakács Gábor (munkásságát Friedrich Klárával együtt végzi) Marosvásáráhelyen, február 16-án, kedden 18.30-tól.
A rováskutató filmvetítéssel egybekötött beszámolót tart helyszíni, Friedrich Klárával közösen szerzett tapasztalataikról Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban (Rózsák tere 64. szám) február 16-án, kedden 18.30-tól. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom marosvásárhelyi tagszervezete meghívására érkező kutató előadására a belépés díjtalan.
Munkásságáért egyébként Szakács Gábor és Friedrich Klára átvehette a Székely Nemzeti Tanács által tavaly másodszorra kiosztott Gábor Áron-díjat. Akkor Szakács Gábor elmondta, 17 településen helyezték ki a rovásírás-táblát is a helység nevével, egyiket Felvidéken Ipolyságnál. Klára és Gábor több mint húsz esztendeje tanulmányozza, kutatja, terjeszti, oktatja a rovást. A nevük összekapcsolódik a tatárlaki éremmel, a tordosi lelettel, a tászoktetői rovásos kövekkel, a dálnoki emlékkel, a székelyderzsi rovásos téglával és nem utolsósorban a boszniai piramissal. Megalakították a Forrai Sándor rovásíró kört, melynek célja a rovásírás terjesztése, több éve megszervezik a Kárpát-medencei rovásírás versenyt, melyen a döntőbe jutásig sok száz fiatal megmérettetik és bizonyítja tudását és kötődését az Ősökhöz. Írta laudációjában Vadász Szatmári István.
Bosznia-Hercegovina fővárosától, Szarajevótól 30 km-re levő, Visoko város mellett 2005 óta folynak intenzív régészeti feltárások, először 1973-ban készítettek róla fényképet (fotó jobbra), és azóta is erről az oldalról fotózzák, mert onnan látszik piramisnak. A munkálatokat kezdeményező és vezető bosnyák Semir Osmanagić feltételezése szerint megtalálták Európa legrégibb és legnagyobb piramisait. Az alagútban vagy a környékén feltárt írásos köveken Szakács Gábor és Friedrich Klára íráskutatók a székely-magyar rovásírás 39 betűjéből eddig 21 betűt azonosítottak. Erről szóló, angolul megjelent tanulmányuk alapján Friedrich Klárát a 2008-as I. Nemzetközi Boszniai Piramisok Völgye Konferencia alelnökévé választották. A székely rovásírás azonban nem 39 betűből áll (legalább 80-100 jelből a ligatúrákkal és szótagjelekkel együtt), és a piramis környékén feltárt írásjelekről egyelőre azt sem tudni, hogy szó- vagy szótagjelek-e, ám valószínűleg nem betűk. A rovásírás megjelenése azonban egyáltalán nem csodálható, hiszen egyrészről az alagútról a mai napig sem derült ki, hogy középkori bányatárna volt, vagy annál korábban épült, másrészről a székelynek nevezett rovásírás és ahhoz hasonló jelek a Kárpát-medence tágabb környezetében már több ezer éve jelen vannak.
