Elképzelhető, hogy a népszámlálási adatok feldolgozását követően az fog kiderülni, hogy az elmúlt tíz évben nőtt a magyarok számaránya Erdélyben és a Partiumban – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy szociológus végzettségű polgármestere elmondta, a cenzus eddigi adatai ezt az eredményt is előrevetítik, hiszen nagyobb volt a népességfogyás azokban az erdélyi megyékben, ahol nincsenek magyar közösségek.
Tíz évvel ezelőtt Erdélyben 19,6 százalékos volt a magyarság aránya, és akkor például Kolozsvár lakóit radírral a kezükben vették számba a Gheorghe Funar akkori polgármester által irányított biztosok, mondta Antal Árpád. A polgármester szerint a Székelyföldön nem változott jelentősen a nemzetiségi arány, hiszen 1992 és 2002 között sem módosult ez a mutató: Hargita megyében 14, Kovászna megyében 23 százalék körül volt a románok aránya. Maros megyében 1992-höz viszonyítva 9 évvel ezelőtt egy százalékot nőtt a románság, 52 százalékról 53 százalékra. Kovászna megyében 1977 és 1992 között ugrott meg látványosan a románok létszáma a betelepítések következtében. Akkor tizenöt év alatt a románság körében 40 százalékos volt a népességgyarapodás, míg a magyarok körében csak 12 százalék, így a románság aránya a 19,5 százalékról 23,4 százalékra növekedett.
Antal Árpád elmondta, Kovászna és Hargita megyékben az idei népszámlálás előzetes adatai szerint kisebb volt a népességfogyás mértéke, mint az országos átlag: Kovászna megyében 5,03 százalékos, Hargita megyében 6,57 százalékos volt a csökkenés. A városok között a megyeszékhelyeken jelentősebb a fogyás, és úgy tűnik, Románia még inkább rurális országgá válik, szögezte le az elöljáró.
Sepsiszentgyörgyön 8,5 százalékos, Csíkszeredában 11,9 százalékos a becsült visszaesés, és általában a környező falvak felé volt a migráció.
kronika.ro