Csütörtökön este a Studium Hubban bemutatták az Erdélyi Kárpát-Egyesület Marosszéki Osztályának gondozásában megjelent térképes kalauzt a Mária-zarándokút Maros megyei szakaszáról. A kiadványt Kocsis András szerkesztette, aki bejárta, feltérképezte az útvonalat, a térképeket Kuszálik János és Bogya Zoltán bocsátotta a szerkesztők rendelkezésére. A füzetet lektorálta dr. Ábrám Zoltán és Kocsis Livia, továbbá a kiadvány munkatársa volt még Bélfenyéri Gábor, Bogya Zoltán, Both János, Böjthe-Beyer Barna, Kiss Zoltán-Ernő, Mikó István, Molnár Sándor, Szilágyi Eszter. Több fotós is hozzájárult a könyv szebbé tételéhez. A bemutatón Kiss Zoltán-Ernő, dr. Ábrám Zoltán, Kocsis András szerkesztő és Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébános is beszélt a kiadványról és a tematikus zarándokút jelentőségéről, fontosságáról. Az alábbiakban dr. Ábrám Zoltán méltatását közöljük. (v.gy.)
A Mária-út (Via Mariae) hét országot érintő zarándokút-hálózat. Szent Jakab útja, az El Camino mintájára jött létre 2006-ban, létrehozói és fenntartói zarándokútnak és turistaútnak hirdetik. Céljuk az, hogy megismertessék a térség vallási és kulturális értékeit, a zarándoklatra vállalkozók számára pedig biztonságos hálózatot építsenek ki. Közép-Kelet-Európa El Caminója kereszt alakú, de ha a lengyelországi Czestochowa és a hercegovinai Medjugorje közötti függőleges szakasztól eltekintünk, az ausztriai Mariazellből kiinduló ezernégyszáz kilométeres Mária-út végcélja Csíksomlyó. Több útleágazás, helyenként alternatív választási lehetőségek, kiegészítő zarándokszakaszok teszik teljessé a képet. De ezen az alapvetően vízszintes vonalon minden út Csíksomlyóra vezet, vagy onnan kezdődik. Közismert, hogy az évszázados hagyomány szerint a hívek a pünkösdi búcsú előtt gyalog indultak el Csíksomlyóra. A keresztalját vivő hívekhez az évek során az utóbbi évtizedekben – ökumenikus alapon – egyre többen csatlakoztak olyanok, akik hosszú órákat, napokat gyalogolnak velük együtt, hogy fizikai megpróbáltatásaik és önmagukkal való szembesülésük által hitüket erősítsék, önmagukat kipróbálják, sajátos élményben legyen részük.
A Mezőség, a Maros és Nyárád mente, Bekecsalja, Sóvidék tájain áthaladó Mária-út Maros megyei szakasza közel száz kilométeres, és négy napi szakaszból, gyaloglásból áll. Az ajánlott szálláshelyek az útvonalon: Nagysármás, Mezőmadaras, Marosszentgyörgy, Jobbágyfalva, Sóvárad. A fő nyomvonalat egy stilizált lila M betű jelöli, az alternatív utakat pedig narancssárga színű. Az Erdélyi Kárpát-Egyesület marosvásárhelyi osztálya felvállalta, és 2009-től végzi az utak bejárását, térképezését, kijelölését, információs táblák elhelyezését, a nagyobb zarándokcsoportok kíséretét Maros megyében. A különböző tevékeny-
ségekben részt vevők lelkes hozzáállásának köszönhetően a jelzések meg-megújulnak, a ledöntött oszlopok a helyükre kerülnek, újabb útszakaszok jönnek létre. A szakosztály számos tagja, szimpatizánsa vett részt a hétvégi festési kiruccanásokon, valamint az irányítótáblák kihelyezésénél. Hálás köszönet mindannyiuknak!
A fentieken túl az EKE egyre sokoldalúbb feladatot lát el a Mária-út ápolása terén. Tagjai évente végigkísérik a csíksomlyói búcsúba igyekvő zarándokokat gyaloglásuk egy-egy szakaszán, útjukat egyengetik. A néhány éve meghirdetett „egyutas”, lassacskán mozgalommá váló egynapos gyalogos, kerékpáros zarándoklat lebonyolítói. És miközben egyre többen vállalkoznak többnapos gyaloglásra, sőt gyakran előfordul, hogy a Mária-út egy-egy rövidebb-hosszabb szakaszának a megjárását nem kötik össze a pünkösdi búcsúval, mindannyiuk számára biztonságot jelent az a tény, hogy van kihez fordulniuk. Ezt a biztonságot növeli, eligazít és útbaigazít a Kocsis András által összeállított Maros megyei térképes zarándokkalauz című kötet. A kiadvány pontos leírása a Mária-út Maros megyei szakaszának, a természeti és épített környezetnek, az érintett települések átfogó helytörténeti ismertetője. A szerző alapos és lelkiismeretes munkával rendszerezte a meglevő információkat, olvasmányos és hasznos gyakorlati útmutatókkal, térképekkel, látványos fényképekkel gazdagította a zarándokkalauzt. A csapatmunkából nemcsak a tucatnyi fényképszerző, hanem a Kiss Zoltán irányította EKE-osztály, a Szilágyi Eszter szervezésében tevékenykedő Mária-út-gondozó csoport, szaklektorok, segítők és tanácsadók is kivették a részüket.
Végül a kiadvány előszavából idézek: „Egyébként csodálatos érzés és lehetőség máriautas zarándoknak, vándornak lenni! Ezt csak az tapasztalhatja meg valójában, aki ez idő alatt teljesen elvonatkoztatja magát megszokott életétől és teendőitől. A vándorlás bakancsban és hátizsákosan történik a föld és a levegő teremtményeinek a közelségében, velük együtt lélegezve, jelenlétüket lehetőleg észrevéve. Megszokott és megszeretett erdélyi tájakon haladva, transzilván érzéssel, az ott élőkkel szóba elegyedve. Miközben az egészségmegtartó zarándoklat során nemcsak az úti célra történő megérkezésen, hanem magán a testet és lelket egyaránt erősítő utazáson is komoly hangsúly lehet. A zarándoklat többszörösen jótékony hatású. Vándorlás közben jólesik maga az egyszerűség és az apró dolgok boldogsága, felszínre kerül az őszinteség. A fizikai fáradtság jót tesz a testnek: kifárasztja, edzi, álomba ringatja a szervezetet. A jó értelemben vett önsanyargatás helyreteszi az értékrendet, erősíti az önképet. A lelki átélések megtisztító és feltöltő hatással bírnak. A városok és a paloták zajától távol, valahol egy poros úton, izzasztó napfényben vagy szakadó esőben. Valami megmagyarázhatatlan belső csendben, a hallgatás erejével és békéjével telítődve, mozgásban levő zarándokként. Hála, szeretet, békesség!”
Dr. Ábrám Zoltán
Népújság