Szászrégen.ro hírek és információk a városból
Related Articles
Szent Pongrác és Szent Bonifác ókeresztény vértanúk voltak, Szent Szervác püspök pedig hitvalló volt. Évszázados megfigyelés és tapasztalat szerint a tavaszi meleg időjárás ünnepnapjaik időpontjában, május közepe felé hirtelen hidegre fordulhat.
Ma Szent Pongrác ünnepnapja van. Pongrác az ázsiai Frigiában született, azonban Rómában családjának gazdag ősi földbirtoka volt, és amikor atyja magas lázban elhunyt, nagybátyjához került Rómába.
Pongrác szívesen barangolt a szabad természetben, szerette a virágokat, az állatokat. De az embereket is. Társaival barátságban élt, mégha azok rabszolgák voltak is. Egyszer egy tanyán idős emberrel találkozott, Marcellinusz pápával, aki ott bujkált a birtokon. A találkozásból ismeretség, majd barátság lett. Nemsokára Pongrác is, nagybátyja is megkeresztelkedett.
Hamarosan a rejtőzködő pápát is felfedezte a hatóság, Pongrácot és nagybátyját is feljelentették a császárnál. Kiderült a császár előtt, hogy Pongrác is keresztény, ám a keresztényeket bátran védelmezte a császár előtt is. Minden hiába, vallomása nyomán a császár 304. május 12-én lefejeztette. Temetetlenül hagyott holttestét egy bátor nő temette el. Sírja fölé már száz év múltán templomot emeltek. Sok csoda hitelesítette Pongrác életszentségét. Tiszteletét Szent Bonifác terjesztette el Európában. A fagyosszentek egyike.
Időjárási megfigyelések kötődnek a fagyosszentek ünnepnapjaihoz. Évszázados megfigyelés és tapasztalat szerint a tavaszi meleg időjárás május közepe felé hirtelen hidegre fordulhat. A meteorológiai megfigyelések elemzései bebizonyították, hogy a fagyosszentekre vonatkozó néphit nem légből kapott állítás. Alapja, hogy május elején nagy a valószínűsége a sarki hideg légtömegek betörésének, az ezzel járó derült időnek és az éjszakai lehűlésnek. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy minden évben fagy lenne ezeken a napokon, csak azt, hogy a múlt tapasztalatai alapján többször fordul elő erős lehűlés, mint az időszak előtt vagy után.
De mivel a néphit még valószínűleg a naptárreform (1582) előtt keletkezett, így nem is egészen pontos. A korábbi, még Julius Caesartól származó naptár pontatlansága miatt felgyülemlett 10 nap hibát azzal küszöbölték ki, hogy 1582. október 4. után másnap október 15-öt írtak. Ettől kezdve tehát 10 nappal eltolódtak a dátumok a régi naptárhoz képest. A fagyosszentek időjárási szabálya viszont Pongráchoz, Szerváchoz és Bonifáchoz kötődve él tovább napjainkig. Talán ezt látszik bizonyítani, mikor azt halljuk, hogy „korán jöttek az idén a fagyosszentek”. Az előbbieket figyelembe véve tulajdonképpen május első napjaiban van a „rendes idejük”.
A májusi fagy igen gyakran egy teljes év termését tehette tönkre, így érthető, hogy a földműveléssel foglalkozók különös figyelemmel fordultak a jelenség felé.
Védekezésképpen a gyümölcsösökben ilyenkor füstölnek.
”Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyosszentek,
Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kentek!”
A kényes egynyári zöldségeket, uborkát, paradicsomot csak a fagyosszentek után ültették el.
HH.
