Elutasította a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés bejegyzésével kapcsolatos román keresetet kedden az Európai Bíróság.
Az Európai Bizottság 2017. március 29-én hosszú jogi huzavona után részlegesen nyilvántartásba vette a kisebbségi szervezetek által összeállított kezdeményezést, Románia azonban eljárási okokra hivatkozva megtámadta a határozatot az EU luxembourgi székhelyű törvényszékén, a döntés megsemmisítését kérve.
A bírói fórum most megállapította, hogy a kérdéses határozat a brüsszeli testület hatáskörébe tartozik, amely azt kellőképpen megindokolta, így a román beadványt el kell utasítani.
Az Európai Bizottság 2013 szeptemberében még úgy találta, hogy a kezdeményezés olyan területeket akar szabályozni, amelyek “nyilvánvalóan nem tartoznak” az EU jogalkotási hatáskörébe. Az akkori elutasító határozatot azonban a kezdeményezők megtámadták az Európai Bíróságon, amely végül 2017 februárjában a javukra döntött, ezt követte a brüsszeli bejegyzés.
A kisebbségi jogok európai uniós kodifikációját szolgáló Minority SafePack mellett egy év alatt több mint egymillió aláírást gyűlt össze tizenegy országból, ezek jelentős része magyarországi és külhoni magyaroktól érkezett.
A Minority Safepack lényege, hogy az EU ajánlásokkal, egyes területeken pedig egyenesen kötelező jogalkotási aktusokkal segítse a kisebbségek érvényesülését az állampolgárságuk szerinti országokban, elsősorban a nyelvi jogok terén. Nyilvánvaló, hogy Magyarországot különösen érinti a Minority Safepack ügye, hiszen a határon túli magyarok jogainak védelmére ez akár egy jó lehetőség is lehetne.
Az EU huszonnyolc tagállamában csaknem 60 milliót tesz ki az őshonos kisebbségek lélekszáma.
MTI