Szászrégen.ro hírek és információk a városból
Related Articles
Adókkal fojtogatott termelés
Mint ismeretes, Szászrégen az ország egyik kiemelkedő fa- és bútoripari központja volt. Ma is, az egykori nagyvállalat több kis egységre szakadva ugyan, de folytatja tevékenységét, ezenkívül számos kisebb magáncég működik, ahol rendelésre nyersanyagot vagy készterméket készítenek. Az egyik ilyen vállalkozás az abafájai MIM Comimpex Kft., ahol majdnem 20 éve gyártanak bútort. A közepes vállalkozás története hűen tükrözi a szakterületen működő magánvállalkozók sorsát.
Kelemen László és felesége, Kelemen Gabriella mérnökök 1998-ban vásároltak céget. Ennek előzménye, hogy Kelemen László, miután 1989-ben elvégezte a műszaki egyetemet Brassóban, bútortervezőként kezdett dolgozni a volt IPL fafeldolgozó gyárban, amely röviddel a rendszerváltás után három alegységre bomlott, majd magánosították. 1997-ben egy németországi cég képviselője kérte meg a mérnököt, hogy vállalja el forgácslapok (PAL-lemezek) romániai forgalmazását. Olyan termékeket hoztak, amelyeket még nem gyártottak Romániában. Jól ment a vállalkozás, és feleségével 1998-ban úgy döntöttek, hogy nemcsak nyersanyagot forgalmaznak, hanem beindítanak egy bútorkészítő műhelyt. Mivel gyakorlatilag nem volt semmijük, nem tudtak bankkölcsönt felvenni, azonban szerencséjük volt a Szászrégenben svájci támogatással működő FAER gazdaságfejlesztő alapítvánnyal, ahol rugalmasabban kezelték az üzleti tervüket, és kölcsönadták az indulótőkét. Az egykori abafájai mezőgazdasági termelőszövetkezet gabonaraktárát bérelték, majd a felvásárolt gépekkel hozzáláttak a termeléshez. A kezdetektől fogva kizárólag megrendelésre egyedi bútorokat gyártottak. Majd, mivel a jó minőséget garantálták, az ügyfelek egymásnak adták a kilincset, így sikeresen fejlődtek. 2008-ban döntöttek úgy, hogy saját telket vásárolnak, ahova 500 négyzetméteres műhelyt építenek. A lendületet azonban a gazdasági válság derékba törte, de tervüket valóra váltották. Ma is Szászrégenből és a környéki községekből, valamint Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Segesvárról, Maroshévízről érkezik a legtöbb megrendelés, többnyire magánszemélyektől. Leginkább konyhabútort készítenek. Kelemen László szerint eddig több mint 1000 konyhát bútoroztak be, ez évi 40-50 garnitúra elkészítését jelenti.
Azzal is tisztában vannak, hogy nem tudják felvenni a versenyt a nagy bútorgyárakkal, ahol nagy kapacitású gépekkel szériatermékeket állítanak elő. De a kis műhellyel sikerült középvállalkozókká válniuk, és „lekörözik” azokat, akik garázsban, kis műhelyben a máshol kiszabott bútort állítják össze és szerelik fel. Cégüknél az ügyféllel való beszélgetést követően háromdimenziós tervet készítenek, majd a helyszínen méréssel bizonyosodnak meg, hogy minden a helyén lesz szereléskor.
A cég a megrendeléstől függően 6-7 emberrel dolgozik, azonban óriási gondot jelent a szakmunkáshiány. Nincsenek szakiskolák, a fiatalokat pedig a gyors és könnyű pénzszerzés érdekli, nem a felelősségteljes munka, amit megfelelő hozzáállással és szeretettel végeznének – mondják Kelemenék.
Elárulják, hogy Kelemen László évtizedek óta postagalamb-tenyésztő, így hobbijának köszönhetően sikerült új termékcsaládot kifejleszteni, és ennek előállításával, értékesítésével fedik le a holtszezont. A termelés 35%-ában a galambtenyésztéshez szükséges mintegy 28 féle terméket állítanak elő az etetőtől, szállítókalitkán át a többemeletes galambdúcokig.
Közben a kilátások felől érdeklődöm. Elmondják, az üzleti forgalom havi 10.000 euró, de ezt nem kell összetéveszteni a jövedelemmel. Ha minden adót, illetéket kifizetnek, alig marad az alkalmazottaknak valami a béralapba. A bérek utáni havi adó majdnem félmillió lej, ami nagyon sok. Kelemen Gabriella szerint az adók megfojtják a vállalkozókat. Ma Romániában jobban segítik a kereskedelmet, a külföldi terméket forgalmazókat, mint a hazai termelőket, holott a saját ipar kellene legyen a gazdaságfejlesztés motorja.
– Azt hittük, hogy végre 2017-ben egy kicsit felszusszanhatunk, de a 2018-as pénzügyi törvény miatt újabb sötét felhők gyülekeznek fölöttünk. Az adórendszer miatt kevesebb pénz marad a cégeknek, de a magánszemélyeknek is, és ezt megérezzük, ugyanis az étkezésre, a közvetlen szükségletekre szánt kiadások után nem sok marad a családi költségvetésben, így kevesebb jut lakás- és bútorfelújításra. Kiszámíthatatlanná vált az országban a gazdaság, így nem lehet tervezni. Német minőségű anyaggal és késztermékkel állunk a piacra, azonban az ár nem ugyanaz, mint külföldön, hiszen az itthoniak nem tudják megengedni azt a költséget. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy mindenki oda menekül, ahol jobb a kereset és a megélhetőség. Nekünk mégis itthon kell értéket teremtenünk – summázta Kelemen Gabriella.
Vajda György
Népújság
A szerzőről
