Szászrégen.ro hírek és információk a városból
Related Articles
A napokban Maros megye különböző térségeit járja be egy japán származású folklórkutató, román és magyar vidékek néptáncait, népdalait gyűjti, de Kolozs és Beszterce-Naszód megyéket is felkereste már.
Inagaki Norio folklórkutató tizenöt évvel ezelőtt járt vidékeinken, azóta úgy gondolja, hogy térségeink néptáncait, népdalait meg kellene örökíteni. Most másodszor barangol a dombok, völgyek között, román és magyar vidékeken egyaránt kép- és hangfelvételeket készít.
Számára nem maga a gyűjtés a fontos, hanem annak tárgya, egy-egy adott település idősei által előadott régi dalok, táncfigurák. Azt tapasztalta, hogy sok helyen más településről vagy közeli városból hívnak táncoktatót egy faluba, az azonban nem a helyiek táncát, hanem másokét tanítja meg az ottaniaknak. Éppen ezért folytat most gyűjtőmunkát, hogy a meglévő folklórkincset rögzítse. A gyűjtött anyag két célt szolgál, egyik épp az, hogy ott hagyják az adott településen, hogy a helyiek ismét megtanulhassák. Másik cél, hogy az anyagot kutatók feldolgozzák, elemezzék, tárolják. Inagaki Norio is a kolozsvári folklórkutató intézetnek dolgozik, mostani körútját decemberben kezdte román kolindák gyűjtésével, és a farsangban lévén, már csak két hétig gyűjt. Hagyományosan ez a rögzítések időszaka, nyáron a vidékeket tanulmányozzák a kutatók, télen pedig felkeresik egy-egy település adatközlőit, felvételeket készítenek a meglévő ének- és tánckészletről – részletezte a keleti kutató, aki egyaránt érdekesnek és az európai kultúra részének tartja a román, magyar, moldovai és ukrán hagyományokat és azok kölcsönhatásait.
Inagaki Noriót Maros megyei útján Varró Huba marosvásárhelyi koreográfus, táncoktató is elkíséri. Egyrészt a tapasztalat- és anyaggyűjtés fontos számára, de ugyanúgy vélekedik, mint társa, ezért is csatlakozott a munkához: az anyagokat egy helyi archívum számára átadni, hogy az adott falu fiataljai legyen miből dokumentálódjanak, tanuljanak. Szerinte is a legfontosabb az lenne, ha először a saját települése táncait, énekeit tanulná meg mindenki, „ez lenne a Bibliája”, majd miután ezeket nagyon jól tudják, elkezdhetik más települések táncait is megismerni. Mert hiába nevezik egy adott térség táncát nyárádmentinek, azt másképp járják Csíkfalván, másként Backamadarason – mondta el a szakember, akit meglepett az, hogy ugyanazt a népdalt is más-más dallammal vagy ritmussal éneklik Nyárádköszvényesen, Jobbágyfalván vagy Nyárádselyében, bár egymáshoz közeli falvakról van szó. A kölcsönhatásokról pedig csak egy, a két szakember által emlegetett példát emeljük ki: a többségében románok lakta Székelymosonban a románok a magyar forgatóst és moldovai táncokat is eljárják, míg a szomszédos magyarlakta Jobbágyfalva adatközlői egy második generációs magyar éneket román népdal dallamaira adtak elő a napokban.
Gligor Róbert László
székelyhon.ro
