„Az RMDSZ politikai érdekérvényesítő ereje mára olyannyira erodálódott, hogy a román félnek gyakorlatilag nem is kell számolnia vele.” Stefano Bottoni interjút adott a Háromszéknek.
„Kollégáim kutatásai egyértelműen alátámasztják: míg a kommunista érában az állambiztonságnak soha nem volt igazi megoldása Székelyföld csendes ellenállásának megtörésére, most jobban állnak, mint korábban bármikor” – jelentette ki Stefano Bottoni történész a Háromszék napilapnak adott interjújában. Az olasz-magyar kutató az elmúlt években behatóan tanulmányozta a Securitate, a román kommunista állambiztonsági szerv kapcsolatát az erdélyi magyar közösséggel.
Úgy véli, a Szeku sosem szűnt meg igazán, „tagjai folyamatosan úgynevezett készenléti állapotban voltak, kapták a fizetésüket. A vásárhelyi események csak indokot szolgáltattak az újraintézményesítéshez 1990. március végén”, és ma már jóval kifinomultabb módszerekkel dolgozik társadalmilag elfogadott intézmények segítségével, mint a DNA és a DIICOT.
„A múlt század nyolcvanas éveiben a Szeku átfogó akcióba kezdett, amely a középiskolás diákok beszervezését célozta. Nos, ennek a generációnak a tagjai képezik a mai hálózat derékhadát, de az elitjét is. Huszonöt év után cseppet sem kisebb a biztonsági szolgálatok jelenléte a társadalmi életben, mint a kommunizmus idején” – fogalmaz Bottoni.
A kutató a SRI erősödésével és talán bosszúhajlamával magyarázza, hogy azzal akarták lejáratni Tőkés Lászlót, hogy magyar titkosszolgálati kapcsolatai voltak. Ez vezetett el szerinte Tőkés kitüntetésének visszavonásához is. „A volt kommunista rendszerekből kinövő társadalmak egyik nagy tragédiája, hogy képtelenek megvédeni saját átmenetük hőseit – akár önmaguktól is” – állapítja meg.
A székelyföldi városok polgármestereinek eltávolítását a DNA hathatós segítségével azzal indokolja, hogy ők képesek lettek volna visszahozni, illetve új dimenzióba emelni a székelyföldi társadalom önvédelmi reflexeit, és teret nyerhettek volna az RMDSZ-ben is. A román fél szerinte sosem bízott az RMDSZ-ben, csak nyilatkozatok szintjén, és ma már nem is számol vele.
„Románia számára ma nyílt terep kínálkozik a kisebbségi kérdés bagatellizálására, s ezzel a lehetőséggel él is” – mondja a kutató sok más érdekes dolog mellett.
fötér.ro