Ezen a héten ismét a Maros Megyei Múzeumban őrzött kincsek közé látogatunk. Egy őskori bronztárgyat ismerhetünk meg – bár, ha jobban megnézzük, nem annyira ismeretlen, megyénk hivatalos címerében is szerepel.
A Maros Megyei Múzeum őskori régészeti gyűjteményének egyik kiemelkedő jelentőségű tárgya a marosfelfalui (Suseni, Maros megye) téglagyár területén előkerült bronzdepóhoz tartozó paszományos (passementerie) fibula. A 91 tárgyat számláló, ékszereket, szerszámokat, fegyvereket és bronz edénytöredékeket tartalmazó bronzdepó 1924-ben került napvilágra. A tárgyak egy agyagedényben voltak elhelyezve. A közel 23 cm-es fibulát és a többi tárgyat Aurel Filimon és Vasile Pârvan értelmezte és keltezte először 1924-ben. Ezt követően az európai szakirodalom egyik referenciaértékű tárgyaként van számon tartva.
A legkorábbi fibulák vagy ruhakapcsok a Kr. e. második évezred derekára keltezhetők. Állandóan megújuló és átalakuló típusai hosszú időn keresztül, a középkorig divatban voltak. Ezzel a ruhadísszel általában a felsőruhát tűzték össze a vállon. Gyakran státusjelölő szerepe volt. A marosfelfalui bronzdepó a Kr. e. 13–12. században került a földbe. A deponálás okaira a szakirodalom több hipotézist is megfogalmazott, a legnépszerűbb a „katasztrófa-elmélet”, mely szerint vész idején ásták el a menekülő közösségek ezeket a tárgyakat, míg egy másik elmélet szerint ezeknek a deponálásoknak kultikus szerepük volt és a tárgyak komplex rituálék keretében kerültek elhelyezésre.
A tárgy évtizedeken át a Maros Megyei Múzeum hivatalos szimbóluma volt. 1998-től kezdődően a fibula helyet kapott a négy negyedre osztott, pajzs alakú megyecímerben is, ennek bal felső (első) negyedében helyezkedik el. Az új évezredben a dísztű egy megyei jelentőségű kitüntetés jelképévé vált Felfalui fibula néven, melyet 2001-től kezdődően Románia nemzeti ünnepének napján, december 1-jén ad át a megyei kormánybiztos a megyében tevékenykedő, jelentősnek ítélt személyiségeknek.
Berecki Sándor történész