Riportkötet a Felsô-Maros mentérôl

Hosszú vajúdás után végre napvilágot látott az a különleges riportkötet, amelynek „nyersanyagát” 2013 tavaszán rögzítették a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete marosi szervezetének Ratosnyán tartott riporttábora résztvevôi. A MÚRE – korábban is szervezett – riporttáborainak az a célja, hogy a tagság bejárjon egy erdélyi tájegységet, és az újságírói mûfaj révén bemutassa az érdeklôdôknek.

Azért esett a választás a Felsô-Maros mentére, mert a nagyjából Déda és Maroshévíz közötti szorosban fekvô települések lakói „szórványszigetet” alkotnak a Székelyföld, Nyárádmente és Marosvásárhely között, ahol tömbben élnek a magyarok. A Felsô-Maros mentére többnyire nyaralni, kirándulni járnak a Kelemen- és a Görgényi- havasok szépségével „fertôzöttek”, de ilyenkor nincs idô és alkalom arra, hogy „mélyebben” is betekintsenek az itt lakók életébe, múltjába, a jövôbeli lehetôségek mérlegelésére. Az elôzô táborok hagyományát folytatva, nemcsak megyénkbeli újságírók (Bodolai Gyöngyi – Népújság, Bögözi Attila – www.vasarhely.ro, Gáspár Sándor – Marosvásárhelyi Rádió, Szucher Ervin – Krónika, Vajda György – Népújság) barangolták be a településeket, hanem más lapok munkatársai (Bajna György – Gyergyói Kisújság, Czirják Károly – Maroshévízi Hírlap, Mózes László – Háromszék, Sarány István – Hargita Népe, Sarány Orsolya – egyetemi hallgató) is eljöttek alaposabban megismerkedni a vidékkel. A MÚRE gondozásában, a Juventus Média és a Népújság támogatásával megjelent kötetet Szucher Ervin szerkesztette.

A könyv elsô bemutatóját, a szerzôk jelenlétében, az elmúlt vasárnap délben, az istentiszteletet követôen a jódtelepi református templomban tartották. Karácsonyi Zsigmond, a MÚRE korábbi elnöke elmondta, külön érdekessége a kötetnek, hogy igen sokszínûen, több témát is felvetve tükrözi a vidék lakóinak mindennapjait. De nemcsak a Déda és Maroshévíz közötti települések kerültek be, hanem Marosvécs és Magyaró község is szerepel benne, mert – bár ezek a települések nem tartoznak közvetlenül az említett övezetbe –, életükkel, mindennapi tevékenységükkel kötôdnek a Kelemen- és a Görgényi-havasokhoz. Karácsonyi Zsigmond külön megköszönte a vendéglátást Nagy Ferenc református lelkésznek és feleségének, Editnek, ugyanakkor minden egyes alanynak is, hogy történeteikkel, elbeszéléseikkel hozzájárultak a kötet megjelenéséhez.

A rövid felvezetô után a könyv szerzôi ajánlották a kötetet, írásaikat. Vajda György és Gáspár Sándor több évtizede „hazajár” Ratosnyára, Jódtepelre. Kifejtették: bár a környéket jól ismerik, hiszen mindketten barangoltak eleget, a kollégák kötetbeli írásait olvasva sok újdonságot felfedeztek, s ez talán azokra is érvényes lehet, akik alanyként szerepelnek a könyvben, de nem igazán hallottak vagy tudnak információkat a szomszéd településekrôl. Szucher Ervin szerkesztôként a munkáról beszélt, megköszönve a munkatársak hozzájárulását. Kifejtette, megérte kivárni, hiszen mind tartalomban, mind pedig külalakban szép kötetet sikerült szerkesztenie. Bodolai Gyöngyi nem a táborban, hanem késôbb kapcsolódott be a munkába. Pozitív kicsengésû riportjai hôseinek sorsa (Fickó és Holtmaros) azt igazolja, hogy bár nehéz, érdemes vállalkozni, dolgozni és helyben maradni. Bajna György a jódtelepi egyház könyvében kutakodva érdekes részleteket tárt fel a helybéli magyarok történetérôl, nemcsak az egyházról, hanem a hajdanán mûködött egyházi iskoláról is. S ezen a vonalon maradva Disznajó kulturális örökségébe is betekintett. Bögözi Attila nagy prózai témát választott. Riportja a megélhetésrôl szól: a gödemes-terházi borvíztöltödét és a „maffia” által elkótyavetyélt kôfejtôt veszi górcsô alá. Sarány István a nemesi családok (Kemény, Éltetô) tulajdon-visszaszolgáltatási küzdelmérôl írt. A könyvbemutatón pedig egy idézettel is ösztönözte a szórványban élôket arra, hogy büszkén viseljék sorsukat.

A riportkötet az ötödik könyv, ami errôl a vidékrôl szól. Mi több, a házigazda Nagy Ferenc tiszteletes megígérte, hogy ezen felbuzdulva hozzáfog Ratosnya monográfiájának megírásához. Sarány Orsolya egyetemistaként vett részt a táborban, és örömmel jelentette ki, hogy ez az elsô megjelent riportja, ami nagy lendületet ad a további íráshoz.

Nem volt jelen a bemutatón Mózes László, aki igen érdekes családi történeteket jegyzett le, illetve Czirják Károly, aki többek között a maroshévízi Urmánczy család kevésbé ismert sorsát vetette papírra.

A könyvbemutatón részt vett Rácz Éva, a MÚRE elnöke is, aki többek között elmondta, a szervezet örömmel támogatja a riporttáborok szervezését, korábban Kalotaszegen is készült egy ehhez hasonló kötet, amelyeknek célja, hogy az újságírók szemszögébôl dokumentálják, leírják az adott vidéket, és úgy rögzítsék a jelent, hogy az a jövôhöz is szóljon.

A kötetet legközelebb március elsején, vasárnap 11 órakor a fickói református egyházközségben, ugyanaznap 15 órakor Holtmaroson is bemutatják. A marosvásárhelyiek március 4-én 17 órakor a Bernády Házban ismerkedhetnek meg a kiadvánnyal, míg március 6- án, pénteken 15 órára a disznajói óvodába várják az érdeklôdôket.

(erdélyi)
Népújság

About szászrégen.ro

Egy akinek nem tetszik a jelenlegi helyzet.

Check Also

Maros megyében is aratják a búzát.

Szép hozamokra számítanak a gazdák A nyári kánikulában megfeszített tempóban dolgoznak a gabonaföldeken, teljében az …