Szászrégen.ro hírek és információk a városból
Related Articles
A Magyar Tudományos Akadémia tanítása szerint a Kárpát-medence egy jóformán üres, lakatlan terület volt, amikor a Római Birodalom bekebelezte Pannóniát. Edward Gibbons azonban egyik könyvében azt írja, hogy Rómának a terület gabonája és bora kellett. Ez önmagában is letelepedett, mezőgazdasági életformát jelent. Az itt élő lakosság erejét pedig mi sem mutatja jobban, hogy Pannónia meghódítása Kr. e. 35-től Kr.u. 9-ig tartott. Az itt élő nép tehát több évtizedig volt képes ellenállni az akkori világ legerősebb hadigépezetének. De lássuk, kik is éltek már ekkor is a Kárpát-medencében.
Az ókori íróktól pontos adatokat tudunk már az i.e. 700-as évektől. Herodotos a következőket írja: „Szkítaország legnagyobb folyója az Ister” azaz a Duna. Tudjuk, hogy Esztergom korábbi neve IszterGam volt. A Gam kifejezés a sumér nyelvben is értelmes, kanyart, könyököt jelent, ahogyan az Ister is egy sumér istenség neve. Közli továbbá, hogy az Isterbe folyik a Tiphisas, vagyis a Tisza, és az Agatirs scytha törzsektől, Erdélyből a Maris vagyis a Maros. A scytha és a hun nép azonosságát igazolta Agathias, amikor ezt írta: „Mindazon barbarus népek, melyek az Imauson (havasokon) belül laknak scytháknak vagy hunnusoknak neveztetnek.” A barbarus szó itt természetesen nem a mostani értelemben szerepel. Az antik görögök minden népre, akiknek nem értették beszédét, a barbarus, másképpen dadogó kifejezést használták. Hippocrates pedig úgy vélte, hogy „Európában él a szittya nép, melyet szarmatáknak, szakáknak, szabiroknak, gepidáknak, pártusoknak, pannonoknak, médeknek, jazigoknak, hunnusoknak és avaroknak is neveznek… „Érezhetjük, hogy itt az „és”-en van a hangsúly. Ezen elnevezések tehát egy népet jelölnek, de legalábbis nagyon közeli rokonságban álló népeket, ami kiderül Ptolemaus Claudius írásából is: „A scytha alánok fölött laknak a roxolánok, pannonok és hunok, mind testvérek.”
A Kárpát-medencébe visszatérő szkíta magyarok is magukat ezen leszármazás alapján tekintették a hunok örököseinek. Az Árpád-házi királyok magukat Atillától származtatták, uralkodóházukat Turul-nemzetségnek nevezték. A régészeti leleteink, szokásaink, ételeink, hiedelemvilágunk, zenénk és harcmodorunk mind a szkíta népekhez kapcsolnak minket.
A Honfoglalás szó maga is nyelvújítás korabeli, hisz addig honvisszaszerzésként nevezték az eseményt. A korszak leggyakrabban idézett forrásait, II. Bölcs Leó és Bíborbanszületett Konstantin írásait is ügyesen megválogatja az Akadémia. Mindig a harcmodorunkat és ruházatunkat leíró írásokat emelik ki, holott Bölcs Leó írta az alábbiakat is, amikor a harcmodorunkról beszélt: „Ez többnyire az északibb és skytha népeknél szokott előfordulni, mint például a türköknél…” Az MTA által is elfogadott tény, hogy türköknek a bizánciak a magyarokat nevezték. Ugyanakkor XI. Leon Diakonos így ír a 10.századi magyarokról: „Így, amikor azon időben egy skytha sereg átkelt a Dunán (hunnak nevezik a népet)…”. A bizánciak előtt tehát ismert volt a magyarok származása. Érdekes megfigyelni azt is, hogy ugyancsak a bizánciak, még a 12. század után is skytháknak és hunoknak neveznek minket. Az egyház ugyancsak okosabb volt az MTA-nál. A pápai bullák évszázadokon keresztül így kezdődtek: „A királyi scythák utódai, a hunok és avarok leszármazottai, a mai magyarok”
A magyar történetírás, a krónikáink és a Tarih-i Üngürüsz is egyaránt ezt az eredetet erősítik meg, kijelentve, hogy a hazatérő magyarok azonos nyelvű népeket találtak a Kárpát-medencében.
Ezen szkíta, hun, avar, magyar azonosság egészen az 1848-as szabadságharc végéig egyértelmű volt hazánkban. 180 fokos fordulatot az osztrákok által az MTA élére kinevezett Josepf Budenz munkássága hozott. A finnugor származáselmélettel primitív jöttmentként állították be a magyarságot, és törték meg ezzel a nemzet gerincét. Krónikáinkat és valódi őstörténelműnket elsuvasztották. Érdekes, hogy a fent leírtak a világ más részein már régen tények, míg nálunk elhallgatás a sorsuk, és a hivatalos álláspont még mindig a magyarságra erőltetett budenzi és hunsdorferi álomvilág.
