A giurgiui városi bíróságra helyezte át a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék a Maros megyei prefektúra a magyar nemesek leszármazottjai ellen indított erdőperét.
A szászrégeni bírák pártatlanságát féltő Vasile Liviu Oprea prefektus többek között azért kérte a Bánffy örökösök visszaszolgáltatási perének áthelyezését Szászrégenből az ország egy másik térségébe, mert „itt magyar közösség is él, és a magyarok, mint a grófok leszármazottjai 9323 hektár erdőt igényeltek vissza”.
„Különösebben nem zavar, hogy Giurgiuba kell utazzunk igazunk megerősítéséért, hisz a visszaszolgáltatási törvények az ország területén mindenütt ugyanazok. Legfeljebb kétszer négyszáz kilométerrel többet autózunk” – jelentette ki portálunknak Bethlen Anikó, Bethlen Zsuzsa és Szentkúti Éva jogi képviselője. Rózsa József marosvásárhelyi ügyvéd szerint sokkal sértőbb és a demokráciára nézve veszélyesebb mindaz, aminek alapján a törvényesség őrének tartott prefektus ír a magyarokról. „A restitúciós perek során sokféle indoklással találkoztam a törvényt betartani nem hajlandó állami szervek részéről, azonban eddig még egyetlen okiratban sem hozták fel így szó szerint, hogy mi, magyarok, mint a grófok leszármazottai, veszélyforrást jelentenénk az erdélyi és főként a szászrégeni bíróság függetlensége számára” – nyilatkozta korábban az ügyvéd.
Szerkesztőségünk megkeresésére Vasile Liviu Oprea nem volt hajlandó megmagyarázni, mit is ért az alatt, hogy „mi, magyarok veszélyforrást jelentenénk”. Szóvivőjén keresztül a prefektus csak annyit mondott, hogy folyamatban lévő pereket nem áll szándékában kommentálni. Munkatársa, Dragoş Bardoşi viszont hangsúlyozni kívánta, hogy a kormányhivatal tíz pert nyert végleges ítélettel a magyar nemesek leszármazottjai ellen.
Rózsa József egyébként arra kérte a bíróságot, hogy a helyesen kiszámított összeget, nem pediglen a prefektúra által értelmezett kauciót követelje a felperestől. A belügyminisztérium jóvoltából a Maros megyei kormányhivatal a múlt héten megkapta azt a 14 918 lejes összeget, amelyet aztán perújravételi óvadékként letétbe helyezett a bíróságon. A perújrafelvételért indított kérés eljárását célzó tárgyalást eddig háromszor halasztották Szászrégenben, mivel a kormánybiztosi hivatalnak nem volt pénze az óvadék kifizetésére. „A prefektus eldicsekedte, hogy most már van erre pénze, de elnézett egy pár nullát, ugyanis nem tizennégy ezer lejt, hanem tizennégymilliót kellett volna leperkálnia. Erről majd a giurgiui bíróság is meggyőződhet” – nyilatkozta a Székelyhonnak Rózsa.
Mostani lépésével a prefektúra a 2007-ben született 764-es számú végleges ítélet felülvizsgálatát szeretné elérni, és újraállamosítani báró Bánffy Dániel örököseinek, Bethlen Anikónak, Bethlen Zsuzsannának és Szentkúti Évának visszaszolgáltatott több mint kilencezer hektárnyi erdőterületet Palotailva, Gödemesterháza és Ratosnya térségében. A kormányhivatal azt próbálja hétéves késéssel bizonygatni, hogy Bánffy Dániel Maros menti erdőit nem 1948-ban államosították, hanem négy esztendős késéssel, állítólagos háborús bűnössége miatt kobozták el. „Nem tudok arról, hogy 1952-ben, négy évvel az államosítás után, Romániában valakinek is egyetlen szál fája lett volna, nem hogy több mint kilencezer hektár erdője. Bánffy vagyonát ekkorra már rég elvették a kommunisták” – fejtette ki Rózsa József.
– székelyhon.ro –