Elsöprő győzelmet aratott a magyar többségű megyékben Klaus Johannis, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltje az elnökválasztás második, vasárnapi fordulójában.
A Központi Választási Iroda (BEC) által közzétett adatok azt mutatják, a három székely megyében jóval nagyobb volt a részvételi arány, mint a november 2-án megtartott első fordulóban, amikor Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnökének indulásával kialakult magyar–magyar versenyhelyzet sem mozgósította kellőképpen a magyarságot.
Kovászna és Hargita megye ezúttal is a 64 százalékos országos átlag alatt teljesített, míg Maros megyében a voksolásra jogosultak 68 százaléka járult az urnákhoz.
Klaus Johannis országos szinten a legnagyobb arányú győzelmet Hargita megyében aratta, ahol a megyei választási iroda összesítése szerint Nagyszeben polgármestere a voksok 79,78 százalékát gyűjtötte össze, míg vetélytársa, Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje alig 20 százalékot tudhatott magáénak. Hargita megyében egyébként a választók 47,83 százaléka élt az állampolgári jogával – ez országos szinten a leggyengébb részvételi aránynak számít –, míg két héttel ezelőtt csupán 44, 07 százalékot mértek.
Kovászna megyében is simán nyert Johannis: a szász jelöltre a háromszékiek 77,95 százaléka szavazott, míg Ponta támogatottsági mutatója 22 százaléknál állt meg. A megmérettetésre benevező magyar politikai szervezetek számára viszont elgondolkodtató üzenettel bír a részvételi arányra vonatkozó eredmény: míg az első fordulóban a két magyar jelölt párharcáról is szóló választáson a Kovászna megyeiek alig 43 százaléka nyilvánított véleményt, vasárnap a háromszékiek 49 százaléka szavazott.
Maros megyében az első fordulóhoz hasonlóan ismét Klaus Johannis tudta meggyőzni a legtöbb szavazót. A megyei választási iroda által közzétett végleges adatok szerint az új államfő a voksok 68,63 százalékát kapta – két hete 14 jelölt közül a szavazatok 31,3 százalékával lett első a megyében –, míg a megmérettetésen alulmaradt Victor Ponta miniszterelnök 31,36 százalékkal zárt. A részvételi arány Maros megyében is felfelé kerekedett: míg a megye lakói két héttel korábban 47 százalékos, országos átlag alatti teljesítményt tudtak felmutatni, a második fordulóban a szavazati joggal rendelkezők 68 százaléka írta alá a jelenléti ívet.
Hasonlóan nagy volt a szavazókedv Kolozs megyében, ahol az állampolgárok 69,53 százaléka kívánt beleszólni az államfőválasztás végeredményébe. Johannis ott is megismételte az első fordulóban elért kiváló eredményét: a Kolozs megyeiek több mint 73 százaléka a szász jelöltnek szavazott bizalmat, míg PSD-s ellenfelét 26 százalékuk próbálta győzelemre segíteni. Kolozsváron egyébként Johannis 162 049 szavazatot kapott, az elmúlt napokban Ponta-ellenes tüntetésektől hangos egyetemi központban ez a leadott voksok 78 százalékát jelentette. A megyében 66 137 személy szavazott pótlistán.
Nem győzték meg Victor Ponta választási ígéretei a Bihar megyeieket sem, ahol a miniszterelnök-államfőjelölt csupán 36,51 százalékot ért el, míg Johannis – aki az első fordulóban is nyerni tudott a partiumi megyében – a szavazatok 62,93 százalékát kapta. A részvételi arány Bihar megyében is nagyobb volt, mint két héttel korábban: a november 2-án mért 51 százalékos arány 62 százalékra kerekedett.
A szász jelölt megismételte első fordulós győzelmét Szilágy megyében is, ahol a voksok 62 százalékát gyűjtötte be 61 százalékos részvételi arány mellett. Az első fordulóban a részvétel 52 százalékos volt.
A Szatmár megyeiek szintén Johannist segítették győzelemre a leadott voksok 65,20 százalékával, Pontát a résztvevők 34, 79 százaléka támogatta. A részvételi arány a 35 százalékban magyarok lakta partiumi megyében is jobb volt, mint két héttel ezelőtt: vasárnap 52 százalékos volt a részvételi arány, míg november másodikán alig 42.
Beszterce-Naszód megyében Ponta 37,73 százalékos támogatottságot tudhat magáénak, a győztes Johannist pedig a voksolók 62 százaléka támogatta, akárcsak Brassó megyében.
Papírforma szerinti eredmény született Szeben megyében, ahol a nagyszebeni polgármester hazai pályán – 66,9 százalékos részvétel mellett – a voksok 79,47 százalékával lett győztes. Temes megyében a szavazók kétharmada az ACL-jelöltre nyomta a pecsétet, aki Arad megyében ennél is nagyobb arányban, 68 százalékos támogatottsággal nyert.
Az első fordulóhoz képest Krassó-Szörény megyében ezúttal nem Victor Ponta vitte el a pálmát, a PSD jelöltje csupán a voksok 48 százalékát gyűjtötte be. A Hunyad megyeiek viszont ezúttal is a szociáldemokrata politikusnak szavaztak bizalmat, aki 50,63 százalékkal nyert.