Szászrégen.ro hírek és információk a városból
Related Articles
Szeptember első napjaiban a Hajdú-Bihar megyei Bojt határában a Kárpát-medence első, geofizikai módszerrel azonosított kurgánja alatti központi sírt tártak fel a régészek. A jellegzetes rítusú temetkezés az őskori nomád nép, a Jamnaja-kultúra egyik képviselőjét – a szakemberek által Szasa névre keresztelt embert – rejtette.
A Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával tavaly indult “Yamnaya Impact Project” nevű nemzetközi régészeti kutatási program folytatásaként szeptember 1-3. között a régészek feltárták a Kárpát-medence első geofizikai módszerrel (magnetométeres felméréssel) azonosított kurgánja alatt talált központi sírt. Az ásatásban a Déri Múzeumtól Dani János, a Bristoli Egyetemről Volker Heyd, a Lengyel Tudományos Akadémia Krakkói Régészeti és Etnográfiai Intézetétől Piotr Wlodarczak és az MTA BTK Régészeti Intézetétől Kulcsár Gabriella vett részt.
A vizsgálatot az M4-es autópálya Berettyóújfalu-Nagykereki (országhatár) közötti szakaszának előkészítő munkálatai során a NIF Zrt. megrendelésére, az MNM NÖK és a Déri Múzeum megbízásából az Archeodata 1998 Bt. végezte.
Bár a temetkezés alja a jelenlegi felszíntől alig 90 centire található, a szerencsének köszönhetően a lelet mégis teljesen sértetlenül vészelte át az elmúlt mintegy 5000 évet. Amennyiben a magnetométeres vizsgálat során az egykori kurgánt nem sikerült volna azonosítani, elképzelhető, hogy az autópálya építése során a sír elpusztult volna. A temetkezés jellegzetes rítusa egyértelműen a Kárpát-medencébe a Kr.e. 3. évezred elején beköltöző őskori nomád nép, a Jamnaja-kultúra (magyarul: gödörsíros kurgánok népe) egyik képviselőjét rejtette. A régészek nem tudtak megegyezni az „ős” nemét illetően, így találóan a Szasa nevet adták neki, amely férfi és női név is lehet. A csontváz pontos nemére az antropológiai vizsgálat után három hónappal derülhet majd fény.
A nyomok alapján az elhunyt mellé az évezredek alatt teljesen elpusztult, és lebomlott szerves anyagból (fából, nádból, vesszőből, bőrből) készült tárgyakat és talán ételeket is helyezhettek a temetési szertartás során. A bolygatatlan sírban talált nagy mennyiségű szerves maradványokból a modern természettudományos vizsgálati módszereknek köszönhetően várhatóan már a közeljövőben igen fontos információkat tudhatunk meg az Európa további történelmét jelentősen átformáló, a kelet-európai sztyeppékről bevándorolt őskori nép szokásairól, életmódjáról.
– A korabeli életviszonyaikról kapunk képet, így például arról, hogyan táplálkoztak, mit ettek ennek a népcsoportnak a tagjai, milyen volt a korabeli környezet, hogy nézett ki a táj, amikor itt éltek ezek az emberek. Ezernyi olyan információ, ami a mai életünk szempontjából is kulcsfontosságú lehet – nyilatkozta Dani János régész.
Hozzátette, ezen a területen további ásatásokat folytatnak majd abban bízva, hogy újabb értékes leleteket találhatnak ott. Szása egyébként valószínűleg a tudományt szolgálja majd, így nem láthatja múzeumi körülmények között a nagyközönség.
Az úgynevezett Jamnaja-kultúra beszivárgása hozta magával a Kárpát-medencébe többek között a háziasított ló és a kocsi használatát, illetve a bronzöntés hagyományát, melyek innen továbbterjedve egész Nyugat-Európában meghonosodott, ezzel az egész térség fejlődési irányát meghatározták.
dehir
