A rendôrség csütörtök reggel házkutatást tartott annál a szovátai lakosnál, aki a saját portáján állított fel Wass Albert-szobrot, a rendôrök lefoglalták a mûalkotást – közölte honlapján a Krónika.
A rendôrségi akcióról az érintett, Tóth Ferenc tájékoztatta a szerkesztôséget. A hírt a Maros megyei rendôrkapitányság szóvivôje megerôsítette az MTI-nek. Andreea Pop rendôrfelügyelô kérdésünkre elmondta, a háborús bûnösök kultuszát tiltó kormányrendelet megsértésének a gyanújával indult vizsgálat Tóth Ferenc ellen, akinek az ügyét a segesvári ügyészség vizsgálja a rendôrség bevonásával.
Wass Albert mellszobrát – Miholcsa József szobrászmûvész alkotását – vasárnap avatták fel Tóth Ferenc szovátai portáján. A Krónika szerint a szobrot Bajkó Norbert szovátai katolikus segédlelkész és Bartha József holtmarosi református lelkipásztor szentelte fel, az eseményen részt vett a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Jobbik marosvásárhelyi szimpatizánsainak egy csoportja, valamint a csíksomlyói búcsúról hazatérô magyarországi zarándokok egy csoportja is.
A Krónika korábbi beszámolója szerint a szoborállító Tóth Ferenc az eseményen kinyilvánította, szeretné, ha az alkotás közterületre kerülne. A szovátai amatôr képzômûvész négy évvel ezelôtt már a sajtó érdeklôdésének középpontjába került. Akkor március 15-én székely zászlót függesztett ki a szovátai városházára, majd napokon át baltával állt ôrséget a lobogó alatt, hogy megakadályozza annak eltávolítását.
Az erdélyi arisztokrata családból származó Wass Albert a két világháború között az Erdélyi Szépmíves Céh tagjaként jelentkezett a magyar irodalomban. Farkasverem címû regényéért 1934-ben Baumgarten-díjat kapott. Az író 1944 és 1952 között Németországban, majd 1952-tôl 1998-as haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt, 1956-tól a University of Florida tanára volt.
Írói munkásságára halála után irányult a figyelem. A marosvásárhelyi Mentor kiadó 1999-ben kezdte el Wass Albert mûveinek a kiadását, és 2012-ig 44 Wass Albert-kötetet jelentetett meg.
Wass Albertet 1946-ban háborús bûnök elkövetése miatt távollétében halálra ítélte egy kolozsvári népbíróság. Azzal vádolták a korabeli román hatóságok, hogy 1940-ben, a magyar hadsereg Észak-Erdélybe történô bevonulásakor parancsot adott több ember kivégzésére. A háborús bûnösök kultuszát tiltó, 2002-ben elfogadott romániai jogszabály értelmében három erdélyi településen távolították el talapzatáról az író köztéri szobrát.