Az elmúlt évben, a Székely Szabadság Napján több mint harmincezren emlékeztünk meg a székely vértanúk áldozatáról, akik a nemzeti önrendelkezésért adták életüket. 1854. március 10-én a marosvásárhelyi Postaréten végezték ki Bágyi Török János kollégiumi tanárt, Martonosi Gálfi Mihály ügyvédet és Nagyváradi Horváth Károly földbirtokost, akik a Makk-féle összeesküvés részeseiként kívánták az elbukott magyar forradalom és szabadságharc lángját újra fellobbantani, példát mutatva bátorságból és hűségből az utókornak.
Az elmúlt évben nyilvánvalóvá tettük, hogy a ma élő székelyek számára ez a nap nemcsak a közös emlékezés napja, de az összetartozásé is. A tudatos, közös fellépésé a nemzeti önrendelkezés jegyében.
A riogatások ellenére bebizonyosodott, hogy lehetséges a békés megemlékezés, a békés tüntetés Marosvásárhelyen, lehetséges a jó együttműködés a hatóságokkal, amelyek rendfenntartásból, a gyülekezési jog törvényes gyakorlásának szavatolásából jelesre vizsgáztak.
Bízunk benne, hogy a marosvásárhelyi románság is megértette, hogy a rendezvény nem irányult ellene, hanem a demokrácia elmélyülését szolgálta, és egyben egy olyan régió kialakítását az államon belül, amely jólétet, szabadságot, jogegyenlőséget biztosít minden itt élő állampolgárnak.
Ezekkel a gondolatokkal hívjuk ismételten Székelyföld, elsősorban a székely főváros, Marosvásárhely lakóit, vegyenek részt minél nagyobb számban, ebben az évben is, március 10-én a marosvásárhelyi Postaréten 17.00 órai kezdettel sorra kerülő rendezvényen. Az idén is elmondhatjuk újra: „A marosvásárhelyi emlékoszlop a hajdani Postaréten nemzedékek emlékezetében rögzült, Jókai Mór szavaival élve – mint a „törvényes, szabad és független, nemzeti állás” jelképe. A Székely Nemzeti Tanács Székelyföld területi autonómiáját tűzte ki célként, és a huszonegyedik századi Európa nyelvén ez éppen a törvényes, szabad és független, nemzeti jogállást jelenti. Tegyük együtt ezt a hat szót, Jókai Mór szavait a székely autonómiaküzdelem jelmondatává!”
A Székely Nemzeti Tanács nevében ismételten felkérem az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit és gyülekezeteit, a magyar pártokat és szervezeteket, vegyenek részt a közös megemlékezésen, az előkészítő mozgósításban, hogy példaértékű összefogással sorakozhasson fel a székelység, de egész Erdély magyar közössége a székely autonómia, a nemzeti önrendelkezés zászlaja alá.
Emlékeztetem egyben a nagyvilág magyar közösségeit is, hogy a közel egy esztendeje benyújtott petíciónkra, amelyet több mint negyvenezer aláíró látott el kézjegyével, Románia kormánya nem válaszolt. Szükség van arra, hogy ismételten felhívjuk a világ közvéleményének figyelmét a romániai súlyos demokráciadeficitre. Szükség van arra, hogy ismét székely zászlók lengjenek Bécs, Belgrád, Budapest, Brüsszel, Hága, Cleveland, Helsinki, London, Los Angeles, München, New York, Ottawa, Stockholm, Pozsony, Párizs, Stuttgart, Torontó, Zürich utcáin. Csak így lehetünk sikeresek! Mondjuk ki újra együtt: Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható! Autonómiát Székelyföldnek! Szabadságot a Székely Népnek!
Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke