Szászrégen.ro hírek és információk a városból
Related Articles
Érdekessége az egyik leglátványosabb fatörzsbarlang a Maros völgyébôl. 1989-ben a marosvásárhelyi Ursus Spelaeus barlangászkör akkori tagjai (Moréh Károly, Piroska László, Kocsis Hobo László) több mint 100 fatörzsbarlangot fedeztek fel Ratosnya és Nyágra között, ezek közül 16 majdhogynem egy helyen, Andrásháza és Szalárd között található. Tizenhárom eléri az 5 méter hosszúságot. A barlangok aránylag ugyanazon tengerszint feletti magasságban helyezkednek el, Szalárdon ez a 600–680 m tengerszint feletti magasságnak felel meg, míg Andrásházán 700–730 méternek. Nyágrán, a szoros felsô szakaszán a barlangok elérik a 800 m tengerszint feletti szintet. Nem annyira látványosak, mint a karsztvidéken keletkezô barlangok, de érdekes földtörténeti kor tanúi. Körülbelül 5 millió évvel ezelôtt keletkeztek, a pliocénban. A mai Erdélyi-medence helyén tenger volt, és a vulkanikus tevékenység következtében a Kelemen-, a Görgényi- és a Gyergyói-havasok kiemelkedtek a víz alól. Ezáltal a Gyergyói-medence elszigetelôdött az Erdélyi- medencétôl, így a Maros völgye egy összekötô folyosó szerepét töltötte be a két medence között. A vulkánok további mûködésének következtében az ôs Marost a lávafolyások tovább szabdalták, ún. gáttavak alakultak ki (ratosnyai, palotailvai, gödei tavak). A következô idôszakokban ezek a tavak mint vízgyûjtôk mûködtek. A vulkáni tevékenység megszûnte után kezdtek feltöltôdni vulkáni eredetû hordalékkal, betemetve a növényeket, és kialakult a ma is látható vulkáni üledékes kôzetréteg (Ratosnyán a Hétsziklák, a Szalárdon a Szerecsen-szikla és Sólyomkô). A leülepedett kôzetrétegek a tavak vizét kezdték kiszorítani, és a nyomás hatására átvágták a lávagátakat; megindult a Maros medrének kialakulása a vulkáni üledékes kôzetekben. A törzslenyomat-barlangok ebben az idôben képzôdtek. A betemetett fatörzsek szárazon maradt vége kapcsolatban maradt a felszíni tényezôkkel (levegô, szél, nedvesség stb.), és ezek hatására megindult a rothadási folyamat. A fák elkorhadása után maradt üregek képezik a mai barlangjáratokat. Egy barlang általában egyetlen járatból áll, egyetlen, ovális vagy kör alakú bejáratuk van, melynek átmérôje 0,4–2,4 m között változik. Befelé, a fakorona irányába, a barlangok szûkülnek. Kivételt képez két andrásházi barlang, közülük az egyik a Ládas kunyhója, amely több járattal rendelkezik, sôt két egymást keresztezô járata is van, két fatörzs lenyomatát ôrizve.
Ezért tartották fontosnak a hegyi-mentôk, hogy ehhez a barlanghoz jelöljenek ki ösvényt, annál is inkább, mivel könnyen megközelíthetô, hiszen az ösvény az Andrásháza (Androneasa) vendéglôtôl indul. Egy óra alatt körbe lehet járni a sziklaképzôdményt, mi több, az ösvény a tetejére is felvezet, ahol gyönyörû kilátás nyílik a Maros-szorosra.
Kovács Róbert a fôút mentén elhelyezett, román és angol nyelven írt információs táblánál ismertette a természeti látványosságokat a megyei tanács elnökével, majd a csapat felgyalogolt a helyszínre, amelyet alaposan szemügyre vettek, majd a kilátóhelyhez is felkapaszkodtak. Ciprian Dobre az útvonalon elmondta, örvendetes, hogy a hegyimentôk gondoskodnak az útvonalak kiépítésérôl, hiszen a Maros völgye potenciális turisztikai célpont lehet.
– Az itt lakók mentalitásán, hozzáállásán kellene változtatni, hiszen ameddig jól megélnek a fakitermelésbôl, feldolgozásból, addig nem igazán gondolnak a turizmusra. Kevés a panzió, nincsenek programlehetôségek. Több vendéglátó egység tulajdonosát személyesen kértem arra, hogy hagyományos – a pásztorkodáshoz kapcsolódó – ételeket kínáljanak, de senki nem fogadta meg tanácsomat. Mindezek ellenére a megyei tanács megtesz mindent annak érdekében, hogy fejlôdjön a turizmus ebben a zónában, ezért is messzemenôen támogatjuk a hegyimentôk munkáját – mondta többek között Ciprian Dobre, aki a zuhogó esôben is érdeklôdéssel járta be a hegyimentôk által kijelölt ösvényt és a barlangot.
Vajda György – népújság –
