A régiósításról a közvélemény megkérdezése nélkül nem lehet helyesen és felelôsen dönteni
– Meggyôzôdésünk, hogy a régiósítást nem lehet politikai játszmák tétjévé silányítani, ezért, dacára annak, hogy az utóbbi idôben a téma lekerült a politikai disputák napirendjérôl, mégis azt gondoljuk, hogy folytatnunk kell azt a következetes elemzést, együttgondolkodást, amelyet az RMDSZ idôben elkezdett, hiszen az elsô és egyetlen politikai szervezet volt, amely a régiósítással kapcsolatosan alapos tanulmányokat készített, egyedüli alakulat volt, amely a kormány asztalára épkézláb, életképes javaslatot tett le – jelentette ki tegnap sajtótájékoztatón Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke.
Nem kell feltalálni a spanyolviaszt!
Az RMDSZ politikusa szerint a kérdést, amely közvetlen hatást gyakorol a lakosság egészére a társadalom minden vonatkozásában, alaposan körbe kell járni, és a lakosság véleményét nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezért folytatják a konzultációt a szakmával és a lakossággal. Brassai hangsúlyozta, hogy az európai uniós szabályok Romániában is mérvadók kell legyenek, amikor újragondolják az ország régiós felosztását.
– Az EU-s szabályozások nagyon világosan megfogalmazzák azt, hogy milyen feltételeknek kell eleget tegyen egy régió ahhoz, hogy mûködôképes legyen, és pozitív hatást gyakoroljon a térség társadalmára. A régiósítás közösségi chartája egyértelmûen fogalmazza meg a szempontokat, amelyeket figyelembe kell venni: ezek egyrészt gazdasági, másrészt földrajzi, kulturális szempontok, amelyek meghatározzák egy térségnek az egységét.
Az elnök szerint nem kell a spanyolviaszt feltalálni, és olyan koncepciókat megfogalmazni, amelyek idegenek lennének ezektôl a szempontoktól, tehát ennek jegyében fogalmazták meg az elképzeléseiket, és ennek jegyében tettek javaslatot a kormánynak a régiósítást illetôen.
Hargita, Kovászna és Maros megye együtt alkosson fejlesztési régiót, Marosvásárhely központtal
Azt is helyénvalónak nevezte, hogy újra meg újra felvessék a kérdést, hogy tulajdonképpen mi célt szolgál a régiósítás, mert ha jól fogalmazzák meg a kérdést, akkor jó választ lehet kapni rá. Az uniós szabályzókat idézte, amelyek szerint a régiósítás egyértelmû célja az, hogy csökkentsék a különbözô térségek közötti különbségeket egységes kulturális és gazdaságpolitikával, illetve megerôsítsék a térség sajátosságait, amelyek a térség erôforrásai. Mint mondta, a jelenlegi felosztás nem szolgálja ezt a célt.
– Az a hatmegyés térségi képlet, amiben eddig mûködtünk az elmúlt tizenöt évben, ezt a célt nem valósította meg. Nem sikerült a térségen belüli megyék közötti különbségeket csökkenteni, mert a nagy régió nem tett eleget annak a feltételnek, hogy azonos földrajzi, kulturális, történelmi és egyéb jegyek alapján egy sajátos térséget lehessen behatárolni, nem sikerült ezeknek a sajátosságoknak az erôsítését elérni.
Az RMDSZ szerint a három székelyföldi megye – Hargita, Kovászna és Maros – együtt teljesíti azokat az optimális feltételeket, amelyek megfelelnek a régiósítás tulajdonképpeni céljának, ezért az RMDSZ azt a változatot támogatja, hogy a három megye együtt alkosson fejlesztési régiót, Marosvásárhely központtal.
– Amennyiben a régiósítást pusztán politikai játszmák mentén alakítjuk, azzal a veszéllyel kell számolnunk, hogy nem lesz lakossági támogatása. Úgy gondoljuk, a közvéleményt sokkal alaposabban tájékoztatni kell, és a következô idôszak nagy kihívása az, hogy megfelelôképpen tájékoztassuk a lakosságot, másrészt pedig egy ilyen rangú kérdésben a közvélemény megkérdezése nélkül nem lehet helyesen és felelôsen dönteni. Ezért aláírásgyûjtésbe kezdenek helyi népszavazás kiírásáért arról, hogy az emberek egyetértenek-e azzal, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye egy fejlesztési régiót alkosson, Marosvásárhely központtal.
A megye lakossága 5%-ának az aláírása szükséges ahhoz, hogy a megyei tanács napirendre tûzze a népszavazás kiírását.
Egyre jobban távolodnak a megyék
Péter Ferenc megyei politikai alelnök felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi fejlesztési régiókban a megyék közti távolság egyre jobban növekszik, egyre nagyobb a különbség, mert a nagy megyék sokkal több pénzt tudtak felhasználni a magánszférában, ami pluszmunkahelyeket, kevesebb szociális problémát jelent. – Nagyon fontos számunkra, hogy a régióban gazdasági szempontból hasonló képességû megyék legyenek, amelyek együtt tudnak mûködni.
Peti András, az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke arról beszélt, miért kellene Marosvásárhelynek régióközponttá válnia: egyetemi központ, jó nevû egyetemekkel, regionális kórházat mûködtet, kulturális központ, sok színházzal, nemzetközi repülôtérrel, és fontos lépések történtek, hogy innovációs központtá váljék.
Ugyanakkor emlékeztetett az október 6-i, illetve az október 23-i megemlékezésekre. Elôbbit a Postaréten tartják vasárnap 12 órától, utóbbin emléktáblát helyeznek el az 56-os forradalom erdélyi és marosvásárhelyi áldozatai emlékére.
Az RMDSZ szeretné, ha a népszavazásra még idén december 8-án sor kerülne. Az aláírásgyûjtést október 14-én fejezik be, ami 30 napos közszemlére kerül, és november 14-én megyei tanácsülést kezdeményeznek a referendum kiírásáról.
Mózes Edith – népújság-