Terjedelmes cikk jelent meg Székelyföldről az egyik legnagyobb világlap, a New York Times kiadásában. Az International Herald Tribune-ben is Székelyföldről, a helyiek autonómiaküzdelméről írnak, ami a napokban aktuálisabb, mint valaha.
Egy küzdelem szimbóluma
Csíkszereda, Románia- Egy kelet-erdélyi fennsíkon elterülő harmincnyolcezres város, Csíkszereda három dologról híres: egyike Románia leghidegebb térségeinek; a sörgyáráról, ahol az ország egyik söre, a Ciuc (Csík) készül; és jégkorongcsapatáról, amely megnyerte a legutóbbi hat bajnokságot.
De a név, mely kék-fehér mezükön virít mégsem Miercurea-Ciuc (Csíkszereda). Szekelyfold, a magyar szó, amely a Székelyek Földjét jelenti, a Magyar Királyság egykori tartományát. A Vákár Lajos jégcsarnok jegén is a csapat magyar neve olvasható: Hoki Sport Club Csíkszereda. A csapat a hazai mérkőzéseken a székely himnuszt énekli magyarul.
A Székelyföld (az eredeti írásban: Székely Föld – H.Á.) nevét egy harcos törzsről kapta, eredete a középkorba nyúlik vissza. Egy magyar többségű terület Románia közepén. A mintegy egymillió-kétszázezer magyar az ország legnagyobb kisebbsége, a lakosság arányának hat százaléka. Az osztrák-magyar birodalom bukása és az első világháború után magyarok milliói “felejtődtek” az ország határain kívül, így Romániában, Szlovákiában Ukrajnában és Szerbiában. A székelyek feltalálták magukat és szembehelyezkedtek a velük szembeni asszimilációs törekvésekkel és nyelvhasználati korlátozásokkal a Nicolae Ceausescu fémjelezte kommunista időszakban.
Az elmúlt két évtizedben a térség magyarjai kampányba kezdtek a szélesebb körű autonómiáért, élükön a csíkszeredai hoki klubbal. Románia inkább futballnemzet, de Csíkszeredában a jégkorong az egyetlen sportág.
A csíkszeredai klub nagyon hasonló, mint a barcelonai focicsapat, amely őrizte a katalán nacionalizmus lángját a Franco-rezsim elnyomó időszakában.
“Kijelenthetem, hogy a sportklub, ez a jégkorongcsapat a székelyek ügyét képviseli” mondja Papp Előd, a klub korábbi elnöke, aki ma helyi politikus. “Ez a jégkorongcsapat képviseli a történelmünket is: az őseink harcosok voltak és a jégkorongnak is harcosokra van szüksége. Mindig is nagyon kevés román játszott a klubunkban”.
A jégpályán a csapat 65 éves finn edzője Timo Lahtinen azt mondja, “Ebben a városban mindenki jégkorongozik vagy a hokiról beszél, ez a jégkorong központja Romániában”.
Lahtinen kicsit vár, majd helyesbíti önmagát: “Tulajdonképpen, Magyarország”.
A csíkszeredai jégkorongcsapat sikere egy problémát is okozott a román jégkorongban. A román nemzeti jégkorongválogatott gyakorlatilag Csíkszeredában jégkorongozó magyarokból áll.
“A nemzeti csapat egésze az én játékosaimból áll, mindannyian beszélnek magyarul”- mondja Lahtinen edző.
Ez az ellentmondás egy kritikus pontra jutott egy 2011-es, Csíkszeredában lejátszott román-magyar meccs alatt. A találkozó után Románia játékosai csatlakoztak ellenfelükhöz és velük együtt énekelték a magyar himnuszt.
“Számos ( feltehetően a bukarestiekre utal – H.Á.) újságíró megörökítette ezeket a pillanatokat és nagy botrány kerekedett belőle” mondja Góga Attila csapatkapitány, aki játszott a román jégkorongválogatottban, de kettős, román-magyar állampolgársága van. “Némileg furcsa lehet nekik, tudom, nehéz lehet nekik megérteni a helyzetünket.”
Csak egy himnusz volt, amelyet Góga énekelt.
“Itt mindenki magyar” mondja. “Én magyarul érzek. Kisgyerekkorom óta magyarul beszélek. Tanultam románul is, de a magyar az anyanyelvem.”
A kommunizmus bukásával, az elnyomatás évei után a magyar kisebbség esélyt kapott, hogy nagyobb legyen a kulturális és politikai szabadsága.
A lépés, hogy 2010-ben a magyar kormány megadta a kettős állampolgárságot, több régi sérelmet is felélesztett a kelet-közép európai térségben.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke és Románia egyik legismertebb magyar politikusa a székelyföldi központú, teljes magyar autonómiáért kampányol, ebben a sportnak fontos szerepe lehet.
“Kulturális elnyomatásban éltünk” mondja Tőkés. “A sportban is. Csíkszeredában ezért is nagyon fontos a magyarság szerepe. A jégkorong ezért a magyar emberek identitásának a része. A sportnak néha ez a feladata egy kisebbség életében”.
Tőkés püspökként a Ceausescut megdöntő 1989-es forradalom hőse volt. Amikor a titkosrendőrség le akarta tartóztatni, a gyülekezete ellenállt és ezzel hatalmas tiltakozások kezdődtek a rezsim megdöntéséért.
Tőkés szerint a “románok jó barátok”, de nem fogadják el a személyét magyarként.
“Néha magyarul beszélő románoknak neveznek bennünket” mondja Tőkés. “De ez nem igaz. Mi abszolút magyarok vagyunk, a legteljesebb mértékig és értelemben”.
Hozzátette: “Ha a Holdon élnénk, akkor is magyarok lennénk. De itt élünk, Erdélyben, Romániában és magyarnak tartjuk magunkat”.
A csíkszeredai hokiklub sok helyi üzletembernek és politikusnak is vonzó volt, hogy politikailag hirdessék a Székelyföldet. Bár a csapat otthona a hetvenes években épült, mégis jó állapotban van és a szomszédos hotelben elszállásolhatóak a csapatok is. Belül, a falakon helyi magyar cégek hirdetményei láthatóak, a csíki sörnek kiemelt szerep jut. Az együttes számos trófeája is ott ékeskedik.
Bukarestben, a román fővárosban a jégkorong látott már szebb napokat is. A város fő sportcsarnoka részben el volt árasztva. Minap egy fiatal műkorcsolyázó lány gyakorolt figurákat a részben nedves, vizes területen. Néhány kóbor kutya is van a területen, akik a jégkorong hálókon próbálják átrágni magukat.
“Csíkszeredának helyi politikai és társadalmi érdekei vannak”, mondja Marius Gliga, a Román Jégkorong Szövetség technikai vezetője. “Ez egy kisváros. Ha ki akarnak tűnni a többi város közül, fel kell mutatniuk valamit. Ők a sportot választják erre. A térségbeli politikusok a jégkorongcsapatot használják fel maguk népszerűsítésére.”
A forradalom előtt Bukarest volt a román jégkorong fellegvára. Románia aranykora a hetvenes és nyolcvanas években volt, ekkor kijutottak az 1976-os és az 1980-as olimpiára is. A hadsereg klubja, a Steaua Bukarest volt a meghatározó együttes.
“A legjobb jégkorongozók játszhattak az együttesben a kötelező katonai szolgálat helyett. Ez jó volt a játékosoknak 18-20 éves korukban és hasznos volt a nemzeti csapatnak is.” mondja Gliga, aki pályafutása során centerként jégkorongozott a Steauában.
Azonban a katonai szolgálat alóli felmentés megszűnésével, a labdarúgás bukaresti térnyerésével és a politikusoknak és üzletembereknek köszönhetően Csíkszeredába áramlott pénzek miatt a jégkorong dominanciája a Székelyföldre helyeződött át.
Ma a Steaua árnyéka korábbi önmagának, a bukaresti jégkorongvezetők próbálnak a sportnak többet adni annál, minthogy a főváros a székhelye a jégkorong szövetségnek. Így a román jégkorong kupájának a december végi döntőjét is, amelyen a Csíkszereda találkozott a szintén erdélyi Corona Brassóval, melynek a szurkolói hiába erdélyiek, románul biztatják a csapatukat.
A Csíkszereda a második harmadban már 2-0-ra vezetett, közel érezték már a győzelmet, lobogtak a székely zászlók, a Corona Brassó azonban öt perc alatt fordított, miközben az egyik csíkszeredait két percre kiállították. A Brassó elnyerte a kupát, játékosaik szurkolóik előtt ünnepeltek.
A csíkszeredai szurkolók csalást kiáltottak és románul is szidalmazták többek közt a játékvezetőket is.
“Magyarok vagyunk, de a bírók mindig románok és sokszor azt érezzük, ők nem mindig korrektül vezetik a meccseket” mondja Szikszai László, 22 éves Csíkszereda-szurkoló.
Míg a brassóiak ünnepeltek és átvették a kupagyőztesnek járó serleget a jégen, Lahtinen az alapvonalnál állt és értékelte, miért vesztették el a meccset. Szerinte csapata ma messze nem a legjobb formájában játszott.
Bár a Csíkszereda a kupadöntőt elvesztette, a szurkolók reménykednek benne, a bajnokságot sorozatban hetedszer is megnyerik. A jégcsarnok, a csapat többet jelentenek számukra mint egy szimpla jégkorongegyüttes.
“A kommunista időszakban a helyi lapok sosem Csíkszeredát írtak, hanem Miercurea Ciuc-ot” mondja László, a fiatal szurkoló. Akkoriban ez a hely volt a szentély. Itt szabadon lehetett magyarul beszélni. Bizonyos értelemben ez még ma is így van.”
Fordítás: Horváth Ádám
forrás: barikad.hu