Jézus megkeresztelésére, a három királyokra emlékezünk vízkeresztkor, de a legtöbb karácsonyfát is január 6-án, vagyis idén vasárnap dobják ki, ugyanis ekkor jár le a karácsonyi ünnepkör. A népszokások mellett vízkereszt napjához tartoznak az első népi időjárásjóslások is. De vajon mit szól mindehhez a tudomány?A paraszti józan ész megfigyelőképességét használva alakultak ki a népi időjárásjóslások. Minden hónap néhány jeles napjához – ünnephez vagy névnaphoz – fűződött egy-egy szólás, amely az adott nap időjárási viszonyaiból egy azt követő jeles nap időjárására következtetett. Ezek nagy jelentőséggel bírtak a parasztvilágban, főleg a földművelés és a termés szempontjából, de nyilván nem minden esetben teljesültek be. Az időjárásjóslások és megfigyelések régiónként változtak.
Vízkereszt, ha úgy fordul…
Az időjárás megfigyelése már január 6-án, vízkeresztkor elkezdődött. A gazdák megállapították, hogy ha vízkeresztkor megcsordul az eresz, hamarosan vége a télnek, jó termés ígérkezik.
„Vízkereszt, ha úgy fordul,
Hogy az eresz megcsordul,
Örülhetsz már előre,
Áldást hoz a mezőre.”
Régen úgy tartották, ha vízkeresztkor esik az eső, akkor hosszú lesz a tél, férges lesz a mák. Hideg, fagyos eső esetén rossz termésre lehetett számítani, viszont korai tavaszban reménykedtek. Egyes helyeken azt mondták, hogy ezen a napon fonni kell, mert akkor hosszabbak lesznek a kolbászok.
Régen beváltak, ma már nem igazán
Kezdődik a farsang
Vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig (idén február 13-ig) tart a farsang, a karneválok ünnepi időszaka. Ez a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és a tavasz jelképes küzdelmének a megjelenítése. A hamvazószerda utáni napon a böjtöt még felfüggesztették, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák, ez a torkos csütörtök. A magyarság farsangi rítusai és hiedelmei főként a három utolsó farsangi napra – farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre, vagyis „a farsang farkára” vonatkoznak, amely télbúcsúztató is.
székelyhon.ro