A Newsweek szerint eljött az idő, hogy le- mondjunk bizonyos, az emberiség szervező- désére vonatkozó fogalmakról.”Összetett, globális szövetségek jönnek létre a világ minden pontján, melyek alapját a törzsi kötelékek képezik. Ott ahol valamikor a diplomácia határozta meg a határokat, ma a történelem, a faji, nemzetiségi, vallási hovatartozás valamint a kultúra osztja fel az embereket újabb, dinamikus csoportokra” – állapítja meg Joel Kotkin.
Az olyan általános felfogások, mint a zöld- vagy a szocialista ideológia, a kapitalizmus a kozmopolita elit rétegeit lelkesíti csupán, de általánosságban ezek nem motiválják az embereket. Ezzel szemben a törzset jobban becsülik, mint bármely más, univerzális ideológiát, véli a szerző. Meglátása szerint a törzsi kötelékek a történelemmel egyidősek, ám a politikai változások és a globalizáció felerősítheti ezek hatását.
Az elemzés szerint a körvonalazódó új világ határai nem állandóak, az idők során azok megváltozhatnak, és bizonyos területek nem képesek majd beilleszkedni a nagyobb kategóriákba. A hasonlóságaikból származó kapcsolat, és nem a földrajz egyesíti ezeket az államokat, olvasható az írásban.
Az Európát érintő Új Világrend a professzor szerint a következőképpen alakul:
1. Az új Hanza-szövetség: Dánia, Finnország, Németország, Hollandia, Norvégia, Svédország
Ezen államoknak hasonló, germán gyökereik vannak, és helyüket a piacon a fejlett országok felé értékesített, minőségi termékek révén alapozták meg. Kereskedelmi partnerük Kína, Oroszország és India is. Megbízható és kedvező szociális hálójukról, szabad gazdaságukról, kiemelkedő oktatási rendszerükről és technológiai újításaikról ismertek.
2. Határterületek: Belgium, Csehország, Észtország, Magyarország, Izland, Írország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Nagy Britannia
Kotkin professzor szerint, ezek az országok azon dolgoznak, hogy meghatározzák helyüket az új világrendben, közülük Románia és Bulgária kultúrális keveréknek számít. A történelem során ezeket az államokat gyakran meghódították az erős katonai haderővel bíró szomszédaik, ám a jövőben nekük kell autonómiájukért küzdeniük a befolyással bíró érdekszférák ellen.
3. Az olivák államai közé Bulgáriát, Horvátországot Olaszországot, Koszovót, Macedóniát, Montenegrót, Portugáliát, Szlovéniát és Spanyolországot sorolja a Newsweek oldalain megjelent elemzés.
A bor és olivák régiója az északi országok mögött helyezkedik el több szempontból is: magas a szegénységi mutatójuk, a munkaerő kihasználtsága pedig 10 – 20%-al alacsonyabb a Hanza-szövetséghez képest.
Európán belül autonóm területnek számít Svájc és Franciaország, Londont és Párizst városállamként említi az elemzés.
Örményország, Fehéroroszország, a Moldvai Köztársaság, Oroszország és Ukrajna az orosz birodalom vonzáskörzetébe tartozó államok. Kotkin professzor elemzésében rámutat: a természeti kincsekben gazdag, fontos tudományos és technikai potenciállal, erős hadsereggel rendelkező Oroszország jelenleg is azon igyekszik, hogy érezhetővé tegye jelenlétét Ukrajnában, Grúziában és Közép-Ázsiában. Az új orosz birodalom a szláv identitás erős kötelékére alapoz, hiszen ez a népcsoport a 140 milliós népesség egyötödét teszi ki.
A HotNews.ro hírportál egyik írása szerint az Új Világrend egy visszatérő kifejezés, melyet gyakran a globális kormányzás elvének kifejezésére használnak. Az Új Világrend értelmében a a szocio-politikai-gazdasági szférák teljesen átalakulnak egy globális kormányzási rendszerré, illetve olyan törekvések tanúi lehetünk, melyek révén globális szervezetek és mechanizmusok jönnek létre.
Az általános alapelv szerint a nemzetállamok ideje a végéhez közeledik, és helyüket olyan kontinentális vagy nemzetek fölötti struktúrák veszik át,
mint az Európai Únió, végül pedig egy globális kormányzási rendszer. A végső cél pedig a világhatalom megszerzése.
Demeter Virág-Katalin
erdély.ma